Ugyan a digitális jegybankpénzek egyelőre még csak a jegybankárok elképzeléseiben léteznek, az Európai Bizottság képviselői továbbra is napirenden tartják a közös európai valuta digitális formájának bevezetését.
Az EB legfrissebb javaslata szerint a digitális euró bevezetésére a folyamatosan csökkenő készpénzhasználattal párhuzamosan dinamikusan felfutó online fizetések miatt lesz egyre nagyobb szükség a jövőben. A bizottság kiemeli: az általuk megálmodott digitális euró internet-hozzáférés nélkül is legális fizetőeszköz volna, így nem igényelne folyamatos online jelenlétet a használóitól.
A digitális euró körül egyelőre több kérdés kering, mint válasz.
A jegybankárok a márciusi amerikai bankpánik óta különösen óckodnak attól, hogy mélyrehatóan belenyúljanak a vártnál törékenyebbnek bizonyuló bankrendszer alapvető működésébe. A szakértők rámutatnak: ha létrejön a közös digitális deviza, és a lakosság háztartásonként mindössze kétezer eurót át szeretne váltani rá, az a kisebb bankok esetében akár 10 százalékos betétkiáramlást is előidézhetne, ami ismét próbára tenné a rendszer erejét.
A pénzügyi aggályokon túl a lakosság részéről fennálló bizalmi gondokkal is meg kellene küzdjön a deviza, ugyanis az online nyilvántartott számlák természetükből adódóan kevésbé nyújtanak privátszférát a felhasználóknak, mint a készpénz.
A befektetési világ legnagyobb szereplői hitet tettek a kriptopiac mellett, idei csúcsa felé száguld a bitcoinA hagyományos pénzügyi szolgáltatók tömegével áramlanak be a kriptotőzsdék ellehetetlenítése nyomán kialakuló piaci résekbe, a decentralizált javak világának felfutásához, úgy tűnik, csak a centralizált szereplők hiányoztak. |
A bevezetést nehezítheti az is, hogy a kriptopiac, amely jelenleg egyértelműen a digitális devizák zászlóshajójaként üzemel, az elmúlt hónapokban rengeteg csapást szenvedett el, megingatva ezzel sokak bizalmát az alternatív pénzeszközökben, így a lakosság részéről joggal merülhet fel a kérdés: miért akarnak a döntéshozók megjavítani egy olyan rendszert, amely nincs is elromolva, és miért teszik mindezt az ő adóforintjaikból?
Paul Sheard, az S&P Global volt alelnöke szerint a digitális jegybankpénzek valósággá válása felé vezető út két irányba ágazik el: egyrészt a nemzeti parlamenteknek ki kellene alakítaniuk saját álláspontjaikat a témában, hogy miként lennének képesek kezelni a digitális devizák bevezetése által előbb-utóbb összemosott monetáris és fiskális politikai kérdéseket, másrészt a jegybankoknak el kellene ismerniük, hogy nem képesek ezt a kérdést egymás közt megoldani, és teret kellene adjanak a nemzetközi magas diplomácia számára a kérdésben, ahogy tették azt az euró életre hívásakor is.
A szakértők szerint a digitális közös deviza létrejöttéig ugyan még jó pár év eltelhet, ám az ilyen léptékű újításokat nem is érdemes sürgetni – hiszen az euró sem két nap alatt jött létre.
