Miután péntek késő este viszonylag váratlanul, az ellene zajló karaktergyilkosságot és alaptalan sárdobálást okolva lemondott posztjáról Hafize Gaye Erkan, a török jegybank első női elnöke, Recep Tayyip Erdogan elnök szinte azonnal ki is nevezte utódját, Fatih Karahant, akinek az önéletrajza talán még a Wall Streetet, befektetési bankokat is megjárt Erkanénál is impozánsabb: Karahan ugyanis nem elég, hogy PhD-t szerzett a Pennsylvaniai Egyetemen, dolgozott közgazdászként az amerikai jegybanknál, a Fednél, később pedig az online kereskedelmi óriásnál, az Amazonnál is.
Fotó: AFP
A piacokat meglepő módon megnyugtatta a hirtelen váltás
A szakértők a váratlan váltást kommentálva leszögezték: kifejezetten meglepő, hogy a piacok kisimultak az őrségváltás hírére, miután ezek a késő esti személyi cserék korábban fenekestül forgatták fel a befektetői morált – ez pedig minden bizonnyal Karahan kirobbanóan erős szakmai múltjának köszönhető. Az új jegybankelnök továbbá első nyilvános megszólalásában kiemelte:
Ez a komment a befektetőknek azt jelezte, hogy az előző monetáris vezető terveivel szemben Karahan nyitott az irányadó kamat további emelésére, erősítve ezzel az Erdogan által tavaly nyáron megtalált, ortodox gazdaságpolitikába vetett hitet.
A piaci reakció visszafogottsága legjobban az ötéves török államkötvények csődbiztosításáért kért prémium nagyságában mutatkozik meg: míg egy korábbi, 2021-es személycserét követően 60 százalékkal, több száz bázisponttal ugrott meg a CDS-prémium, Karahan kinevezését egy mindössze 0,5 bázispontos mozgás követte – ez a török mutató tekintetében jelentéktelen nagyságúnak tekinthető.
A líra már rövid távon is örül, középtávon pedig akár pezsgőt is bonthat a török deviza
Mióta Erkan jegybankelnökként, Mehmet Simsek pedig pénzügyminiszterként átvette a gyeplőt a nyáron, a líra több mint 30 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben – ennek hátterében eleinte a piacoknak az ortodox fordulattal kapcsolatos bizonytalansága, később pedig a kamatpálya vártnál korábbra időzített tetőzése állt: Erkan ugyanis annak ellenére fejezte volna be a kamatemelést 45 százalékos alapkamat mellett, hogy az infláció 65 százalék környékén állt még januárban is, a kamatelőny relatív csökkenése pedig fájdalmasan hatott volna a líra kilátásaira is, a piacok pedig ezt rohamosan el is kezdték árazni.
Erkan lemondásának hírére ugyan a líra szokásához híven megbillent, Karahan kinevezésével ismét stabilizálódni tudott, és a hét végi mélypontot jelentő 30,64-os dollárral szembeni árfolyamról 30,55-ig vissza is tudott erősödni.
Evren Kirikoglu, az Orca Macro alapítója a Bloombergnek kiemelte:
A szavahihetőségét a közelmúltban elvesztő Erkan leváltása és egy Fed-közgazdásszal való helyettesítése középtávon minden bizonnyal pozitívan hat majd a líra értékeltségére, mivel kilátásba helyez további kamatemeléseket, és a jegybank megbízhatóságára is pozitív hatással lesz.
Christian Wietoska, a Deutsche Bank elemzője hozzátette: a vártnál ragadósabb infláció letörése érdekében 250–500 bázispontos további kamatemelésre lehet szükség – az 5 százalékpontos további monetáris szigorítást azonban a devizapiacok még nem árazták be.
