Mi az a blokkjutalom-felezés és miért hajtja állandóan történelmi árfolyamcsúcsig a bitcoint?

Megdöntötte történelmi árfolyamcsúcsát a héten a bitcoin, a legnagyobb kriptodeviza jegyzése egy pár percre elérte a 69 209 dollárt is, több mint háromszáz dollárral múlva ezzel felül a korábbi, 2021 novemberi rekordját. A token az elmúlt egy év során több mint 200 százalékkal erősödött, az árfolyam pedig már 2024-ben is 51 százalék feletti plusznál tart. A felfutás mögött az ETF-ek januári engedélyezése által kiváltott tőkebeáramláson túl az elemzők szerint egyértelműen az áprilisban esedékes blokkjutalom-felezés áll.

Hogy működik a bitcoin-bányászat és miért van limit a végső token-darabszámon?

A bitcoin-bányászat a gyakorlatban nem jelent többet bizonyos programok futtatásánál a számítógépen, melyek elsősorban a gépek videokártyáját, azaz grafikus meghajtóját veszik igénybe. A bányászat folyamata a blokkláncon jegyzett tranzakciók hitelesítéséből, validálásából áll, amelyek lényege a láncon történő pénzmozgások pontos rögzítésében merül ki, hogy minden egyes folyamat pontosan visszakövethető és átlátható legyen.

A bitcoin 21 millió darabos végső darabszám-limitjének is hasonló, átláthatósági célja van: minden bányász, illetve minden befektető előre, pontosan tudja, mennyi token kerül még cirkulációba összesen, így pontosan tud kalkulálni a jövőbeli megtérülést tekintve. A darabszám maximalizálása ezen túl segít megelőzni a hagyományos devizapiacon sokszor problémát jelentő inflációt is: a blokklánc ugyanis nem tud 21 millió darabnál több token legenerálni, így nem áll fenn a hagyományos jegybanki „végtelen pénznyomtatás” esélye.

Mi az a bitcoin blokkjutalom-felezés?

A blokkjutalom-felezés egy olyan, általában négyévente ismétlődő esemény a bitcoin piacán, melynek során a token nyilvántartásáért és létrehozásáért felelős blokklánc megfelezi az egységnyi bitcoin-bányászatért járó jutalmat. Blokkjutalom alatt bitcoinok egy előre meghatározott mennyiégét értjük, ennek nagyságát felezi meg a lánc minden 210 ezredik kibányászott blokkot követően. Egy blokk jelenleg 6,25 bitcoint tartalmaz, az áprilisban esedékes felezést követően a benne foglalt tokenek száma azonban 3,125-re csökken majd.

A bitcoin maga 2009-ben jött létre, az első felezést megelőzően még 50 tokent kaptak a bányászok az egységnyi munkájukért. 2012-ben ez 25-re, 2016-ban 12,5-re, 2020-ban pedig a jelenlegi 6,25-re csökkent. A felezések egészen addig folytatódnak majd, amíg a piacon lévő tokenek száma el nem éri a végső limitet jelentő 21 milliós darabszámot. Az elemzők szerint ennek eléréséig még 64 felezésre kerül majd sor, az utolsó token kibányászása pedig 2140 környékén történhet majd meg. 

Milyen hatása van a blokkjutalom-felezésnek a bitcoin árfolyamára?

A blokkjutalom-felezéseket követően a múltban a bitcoin árfolyama minden egyes alkalommal megdöntötte korábbi árfolyamcsúcsát. A 2012-es felezést egy 8 ezer százalékos rali követte egy éven belül, a 2016-ost egy több mint ezerszázalékos felfutás, a 2020-as után pedig egy 600 százalék körüli árfolyamemelkedés ment végbe, nem utolsó sorban pedig a legutóbbi felezést követően állította be eddigi, 68 991 dolláros rekordértékét a token.

Az idei felezés egyes elemzők előrejelzései szerint egy legalább 81 százalékos ralit indíthat majd útjára a token árfolyamán, vannak azonban szkeptikusai is szép számmal a felezések és az árfolyamcsúcsok közti összefüggések valószínűsítésének. A kétkedők ugyanis rámutatnak: a második felezés egybeesett a bitcoin mainstreambe való berobbanásával, a harmadik pedig a felezésen túl a kockázati eszközök átfogó felfutásával történt párhuzamosan, így bőven lehetnek más kiváltó okai is a raliknak a felezéseken túl. Ha pedig idén is meglódulna az árfolyam a felezést követően, azt is mondhatnánk, hogy az a bitcoin-ETF-ek brutális tőkebevonási hatásának köszönhető, nem pedig a felezés tényének.