A brókercégek ügyfelei rendszerint arra kíváncsiak, hogy mibe fektessék a pénzüket, de legalább ilyen érdekes témát feszeget a Concorde Bloge, amikor a Mibe és kibe ne fektessünk? kérdésre keresi a lehetséges válaszokat. Érdekes módon népszerű tőzsdegurukat követve és felívelő sztárpapírokat vásárolva is lehet hatalmasat bukni a tőzsdén.
Fotó: Paras Griffin / Getty Images
Feltűnő, hogy az elmúlt tíz évben a legtöbb befektetői vagyont leromboló alapcsaládok globális top 10 listájának élén az ARK ETF Trust áll 14,3 milliárd dollárnyi portfóliópusztítással. A mémkorszak népszerű tőzsdeguruja, Cathie Wood befektetési alapjairól van szó. Ráadásul az ARK kilépéseit és beszállásait a kisbefektetők seregei követik szolgai módon világszerte. Így
a tévedések teljes tömegpusztító hatása szinte felmérhetetlen.
Mindenkinek tanulságos lehet Cathie Wood zseniális kereskedési ötlete: az Nvidia-vétel. Jó időzítéssel és bátran vettek bele a mesterségesintelligencia- (MI) fejlesztések kulcscsipjeit gyártó vállalat részvényeibe az egyik lokális árfolyamlejtőjén.
2022 második negyedévében 675 ezer darabot, a harmadik negyedévben pedig 707 ezer darabot. Aztán 2022 végén eladtak 859 ezer darabot, 2023-ban pedig a maradékot is kitárazták. Becslések szerint 500 millió dollárt sikerült eltapsolni ezzel a tőzsdei ficánkolásal, míg ha nyugton ülnek a részvényben, akkor hónapokkal később már akár három-négyszeres haszonnal adhatták volna tovább a papírokat. Az eladás rémesen rosszul időzített volt.
Nem Cathie Wood az egyetlen, aki megjárta az Nvidiával. A japán Softbankot alapító Szon Maszajosi már a világ legnagyobb technológiai fókuszú kockázatitőke-alapja, a Vision Fund 2017-es elindítását követően azt mondta, hogy egyetlen témára összpontosítanak, ez pedig az MI.
Fél évtized alatt el is költöttek 140 milliárd dollárt 400 startupra. A piacokon végigsöprő mostani mesterségesintelligencia-őrület mégis elkerülte őket. Pedig jó szemük volt,
már 2017-ben négymilliárd dollárt fektettek az MI-fejlesztésekhez ma nélkülözhetetlen csipeket gyártó Nvidiába.
Az addig 40 és 50 dollár között mozgó csipgyártó árfolyama 2018-ben felívelt 70 dollárig, ám a kínai verseny hatására 2019-ben beszakadt, és 40 dollár alá csökkent. A Softbank kiszállt a pozícióból, amikor annak értéke 3,6 milliárd dollárra zsugorodott.
A könyvelt veszteség nagyjából százmillió dollár lehetett, mert fedezeti pozíciókkal biztosították magukat az áresés ellen. Ám csúnyán lemaradtak az árfolyam későbbi megtízszereződéséről, majd a további emelkedésről, ami a japánok korai befektetésének értékét a mostani 926 dolláros árfolyamon nagyjából meghúszszorozta volna.
