A berni kormány a következő napokban mutatja be régóta várt jogszabályjavaslatait, amelyek a bankfelügyelet minden fő pillérét érinthetik, a tőke- és likviditási szabályoktól kezdve a banki irányítás ellenőrzéséig. A UBS Group – az ország utolsó globális súlyú bankja, amely több mint kétszer akkora, mint a komplett svájci gazdaság – eszerint a jövőben fokozott ellenőrzésre számíthat.
Fogatlan oroszlán volt eddig a svájci bankfelügyelet
Az egyik legfontosabb lépés – a Bloomberg szerint – a Finma, azaz a helvét bankfelügyelet megerősítése, amely korábban nem tudta megakadályozni, hogy évekig tartó rossz gazdálkodást követően bedőljön a Credit Suisse, besározva a bankjairól híres alpesi köztársaság hírnevét.
Ennek érdekében a svájci pénzügyi szféra még azt a békát is hajlandó volt lenyelni, hogy a héten egy tapasztalt német bankrevizor, Stefan Walter vette át a Finma vezérigazgatói posztját, aki az Európai Központi Bank mellé telepített európai uniós bankfelügyelet korábbi vezetőjeként olyan óriásokat tartott féken, mint például a Deutsche Bank. Walter részt vett a bankok kockázatkezelési kontrolljának uniós szintű kiépítésében is, amelynek köszönhetően az európai hatóság a közelmúltban képes volt keményen fellépni például a BNP Paribas tőkeáttételes hitelezési gyakorlatával szemben is.
Valószínűleg véget ért tehát Svájcban is a bankok és a felügyelet bírságolást nem ismerő, konszenzusra épülő, kedélyes együttműködése, amely a hatóság viszonylag kis létszámában is megmutatkozott, hiszen a több mint 230 ezer embert foglalkoztató pénzügyi szektort a Finma még mindig alig 600 alkalmazottal felügyeli.
Még a bankok is egyetértenek a szigorítással
A Credit Suisse sorozatos botlásait követően gyorsan elpárolgó bizalom és a UBS kényszerű bankmentő akciója azonban megingatta a korábbi modellt. Maga a Finma is panaszkodott, hogy bár tudott a Credit Suisse belső lerohadásáról, ám a változtatásra irányuló felhívásait gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták.
A kormány, a Svájci Nemzeti Bank és a Finma is nagyjából egyetért a szabályozási hatáskörök kiterjesztésének szükségességével.
Sőt, még a bankok – köztük a UBS is – jelezték, hogy támogatják a reformprogramot főbb elemeiben.
A bírságolás bevezetése mellett az új megközelítés kulcsfontosságú része az úgynevezett felső vezetői rendszer, amely közvetlenül felelőssé teszi a banki vezetőket döntéseikért. Ez a megoldás, amely különböző formákban létezik többek között az Egyesült Királyságban és Hongkongban is,
lehetővé teszi a szabályozó hatóságok számára, hogy azonosítsák a hibás személyeket.
A Julius Baer is kiverte a biztosítékot
A legfontosabb cél a svájci bankárok kockázatvállalási kultúrájának a megváltoztatása. A reform időszerűségét a Credit Suisse-ügyön túl év végén egy újabb botrány húzta alá. Az ugyancsak svájci Julius Baer vagyonkezelő tudniillik mintegy 700 millió dolláros kitettséget halmozott fel egyetlen ügyfél, az azóta csődbe ment osztrák ingatlanmágnás, René Benko felé.
Persze az is egyértelmű, hogy a UBS még inkább reflektorfénybe kerül. A zürichi székhelyű banknak, az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb magánvagyon-kezelőnek már most is magasabb tőke- és likviditási követelményekkel kell szembenéznie megnövekedett mérete miatt. A Finma növelte a kifejezetten ezzel a pénzintézettel foglalkozó csapatának létszámát, és idén két stressztesztet is betervezett neki.
