A Wizz Air győztesen is kijöhet a közel-keleti pokolból
Amennyiben valóban elszabadul a pokol a Közel-Keleten, és szabályos háború tör ki Irán és Izrael között, sőt esetleg légtérzárat léptetnek életbe valamelyik hadviselő országban, a Wizz Airnek felül kell vizsgálnia a hosszú távú stratégiáját, amelyben jelentős kapacitást kíván telepíteni a jelenleg puskaporos hordónak tűnő régióba – mondta a Világgazdaságnak Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője.
Hosszú távon telitalálat lehet a Wizz Air stratégiája
A stratégiai terv egészen pontosan nem más, minthogy az évtized végére a hazai bázisú légitársaság akkor már 500 repülőgépet üzemeltető flottájából 125 gép kerülne a közel-keleti régióba, 125 Nyugat-Európába, a kapacitás 50 százaléka, azaz további 250 gép pedig továbbra is a kelet-közép-európai régió rendelkezésére állna.
Jelenleg amúgy a Wizz kitettsége még csupán nagyjából 10 százalékos a feszültségekkel teli térségben, bár ez is meghaladja két legkeményebb riválisa, az ír Ryanair és a brit easyJet érintettségét.
Annak ellenére tehát, hogy a stratégia hosszú távon telitalálat lehet, hiszen az Öböl-menti olajmonarchiák valóságos aranybányának bizonyulhatnak, jelenleg inkább hátrányos a Wizz Air számára a közel-keleti kitettség, hiszen az ukrajnai pofon után a magyar gyökerű diszkont szolgáltató jószerivel házhoz ment a második sallerért.
Ugyanakkor aktuálisan úgy tűnik, hogy sem a zsidó, sem a perzsa állam nem érdekelt a feszültség eszkalálásában, hiszen kölcsönösen visszafogott légi csapásokat mértek egymásra, így egyelőre, ha nem is háborítatlanul, de folytatódhat a Wizz Air építkezése a régióban, amelyet részben Egyesült Arab Emirátosokban bejegyzett Wizz Air Abu Dhabi nevű érdekeltségén keresztül valósít meg.
Egyelőre pörgetik a régiót a légitársaságok
Az abu-dzabi illetőségű cégnek egyébként csak a 49 százaléka áll a Wizz Air tulajdonában, míg másik 51 százaléka az Abu Dhabi Developmental Holding Company nevű helyi állami befektetési társaságot illeti meg. Bukta Gábor azonban elmondta, hogy a Wizz mint szakmai befektető tulajdoni hányadánál nagyobb arányú profitra jogosult a vegyes vállalatból.
A térség felett Damoklész kardjaként függő háborús veszély és az emiatt a légi járatok egy részének – például a tel-avivi járat – időszakos leállítása eddig nem tántorította el a légitársaságokat az ottani desztinációk fejlesztésétől, hiszen a Centre for Aviation légi közlekedési portál adatai szerint a 2019-es, azaz a pandémiás válság előtti, utolsó békeévhez mérten jelentősen növelték kapacitásaikat.
Az idei április 8-cal kezdődő héten például a szaúdi–európai relációban 152 százalékkal több ülőhely állt rendelkezésre, mint ugyanezen a héten 5 évvel korábban, és a komplett közel-keleti régió és Európa között is csupán 1 százalékkal mérséklődtek a kapacitások 2019. második áprilisi hetéhez mérten.
A honlap külön kiemeli, hogy a diszkont légitársaságok ülőhelyeinek száma erőteljesen emelkedett Szaúd-Arábiában, és ez nemcsak a helyi Flynas és Flyadeal nevű fapadosoknak, de a török Pegasus Airlinesnak és a Wizz Airnek is köszönhető.
Több szempontból is kecsegtető az Öböl-menti térség
A fokozott aktivitást magyarázza, hogy az európai összeköttetés kulcsfontosságú eleme a szaúdi kormány terveinek, amelyek a királyságot légi közlekedési csomópontként és turisztikai célpontként is fejleszteni kívánják, és ezért ebben a piaci szegmensben minden valószínűség szerint továbbra is folytatódik a növekedés – írja a portál.
Ezek a tervek pedig hihetetlenül ambiciózusak, a 8 éve meghirdetett Saudi Vision 2030 nem kevesebbet tűzött ki célul, mint például hogy legalább három szaúdi város kerüljön be a 100 legmagasabbra értékelt város közé a világon, vagy hogy az ország a 2016-os 26. helyről kapaszkodjon fel a társadalmi tőke index 10. helyére.
Legalább ennyire fontos a Wizz abu-dzabi jelenléte is, nem véletlen, hogy már idén is 13 géppel szolgálja ki a társaság az emírségeket. Sanszos, hogy Abu-Dzabi a jövőben úgynevezett hubként, azaz a Wizz regionális központjaként is működhet, mivel onnan a több milliárd fős indiai–pakisztáni piac is játszva elérhető, akár a turizmusra, akár a vendégmunkások millióira gondolva.
A városból már most is közel 30 desztinációt repül a légitársaság Alexandriától Santoriniig.
A Wizz Air hangsúlyos megjelenése a közel-keleti térségben tavaly ahhoz is hozzájárulhatott, hogy a Centre for Aviation hétfőn közzétett adatai szerint az európai fapados légitársaságok közül 2019-hez képest ebben az irgalmatlanul nehéz négy évben a Wizz Air növelte legnagyobb arányban, 152 százalékkal utasai számát, miközben a piacvezető Ryanair csupán 119 százalékkal bővült, az easyJet pedig még mindig csupán 88 százalékon áll a járvány előtti évhez viszonyítva.
Bukta Gábor egyébként a közelmúltban 33 fontra emelte a Wizz célárát és vételre ajánlja a részvényt, míg a londoni tőzsdecsoport, azaz az LSEG elemzői konszenzusa 25 fontos medián célárral tartást javasol. A papír kedden délután valamivel 22 font alatt forgott, idén eddig nagyjából stagnált az árfolyam.
Bukta Gábor az Arbitrázs vendége volt, a beszélgetést itt hallgathatja meg:
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
