Dollárerősödést várnak Trump győzelmétől a piacok, pedig legutóbb sem volt igazuk – reszkethet a forint?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyértelmű dollárerősödésre rendezkednek be a fedezeti alapok Donald Trump magyar idő szerint kedd éjszakai interjúja nyomán, melyben a republikánus elnökjelölt ismét hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén extra vámokat tervez kivetni elsősorban Kínára, de a világ többi országa sem úszná meg szárazon a történetet.
Trump győzelme erős dollárt hoz – vagy mégsem?
A Bloombergnek nyilatkozó alapkezelők elmondták, már az elmúlt egy hétben, mióta az online fogadóoldalakon Trump irányába billent el a választási esélylatolgatás, elkezdték növelni árfolyamesésre játszó tétjeiket a dolláron kívül szinte minden devizával kapcsolatban, a friss interjú azonban egyértelműen újabb lökést adott a folyamatnak.
A fedezeti alapok elsősorban opciókkal terveznek profitálni a dollár várt erősödéséből: a zöldhasú felfutására fogadó tétek ára egyre csak nő, demonstrálva ezzel népszerűségüket, ezzel párhuzamosan viszont szintén megugrott a jüan és a mexikói peso opciós piaci forgalma is – csak ezekkel kapcsolatban a befektetők put, azaz eladási opciókat kezdtek el felmarkolni, melyek akkor válnának nyereségessé, ha az érintett fizetőeszközök értékvesztésbe kezdenének.
A legnépszerűbb devizapárok az opciós piacon jelenleg a dollár-jüan emelkedésére, az euró-dollár süllyedésére és a dollár-peso felfutására fogadó eszközök
– fejtette ki a lapnak Saurabh Tandon, a Standard Chartered Bank devizaopciókért felelős vezetője.
Az a vélekedés, hogy Trump győzelme erősíti a dollár, kifejezetten régre nyúlik vissza a befektetők körében. Az ugyan igaz, hogy a republikánus gazdaságpolitika, amely tankönyv szerint alacsonyabb adóterheket, ezáltal magasabb fogyasztást, magasabb inflációt, és végső soron magasabb alapkamatot hoz, papírforma szerint jót tesz a dollárnak, szemben a demokrata iránnyal, mely a széles körű társadalmi újraelosztást magasabb adóterhekkel kívánja lehetővé tenni, alacsonyabb kamatok és a vélekedés szerint gyengébb dollár mellett.
Ez a gondolatmenet azonban nem feltétlenül materializálódik is a valóságban.
Ennek belátásához elég megnézni, hogy teljesített a DXY dollárindex – mely egy széles körű devizakosárral veti össze a zöldhasú erejé – az elmúlt tíz év során.
Donald Trump 2017 január 20-án vette át az Ovális Irodát Barack Obamától, ez a dátum pedig az árfolyamon is szemmel látható: a befektetők a jelenlegihez nagyon hasonló várakozásaik nyomán alaposan felpumpálták a dollárt a beiktatás környékére, majd szembejött a valóság.
- Trump adócsökkentései miatt a befektetők elkezdtek félni a költségvetési hiány növekedésétől,
- a kereskedelmi háború kirobbantása bizonytalanságot szült a piacon,
- a dollár pedig hároméves mélypontra csúszott,
és csak a Covid-válság kirobbanásából eredő globális bizonytalanság nyomán tudta átmenetileg visszanyerni a Trump beiktatásakori erejét a republikánus elnök hivatali ideje alatt.
Trump elnöksége alatt a dollárindex összességében 10,4 százalékkal gyengült a széles körű devizakosárral szemben,
a befektetői várakozások így egyértelműen falsnak bizonyultak.
Fontos azonban kiemelni, hogy egy deviza, jelen esetben a dollár erejét messze nem csak az amerikai gazdaságpolitika alakítja, a globális fejleményeknek hasonlóan nagy szerepük van az árfolyamok formálásában: többek közt ezért sem érdemes egy-egy jelölthöz egyértelmű árfolyam-várakozásokat kötni. A fedezeti alapok is – minden bizonnyal ezen óvatoskodás miatt – opciókkal fedezik magukat, nem pedig közvetlen devizavásárlással.
Hogyan hathat mindez a forintra?
A hazai fizetőeszköz esetében a kis piac és az alapállás szerint is bizonytalan befektetői hozzáállás miatt kifejezetten nehéz bármilyen jóslatba bocsátkozni, annyit viszont ökölszabály szerint általában el lehet mondani, hogy az erős dollár rossz a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.
Ez a meglátás pedig az előző Trump-elnökség alatt is igaznak bizonyult: a relatíve gyenge dollár miatt a forint nagy vonalakban csak oldalazott az előző republikánus terminus alatt, a brutális gyengülés pedig csak a Covid-járványt követő kamatemelési dömpinggel indult meg, melynek csúcspontján egy dollárért 449 forintot kellett fizetni a devizapiacon.
Azt viszont kifejezetten érdekes megfigyelni, hogy hogyan alakult az euró-forint árfolyama az előző Trump-korszak után, és azt követően: míg 2017 januárjában csak 307 forintot kellett fizetni egy euróért, addig Trump leköszönésekor már a 360-as szintet karistolta a kereszt – ez egy közel 20 százalékos euróerősödés a forint ellenében, alig négy év alatt. A folyamat pedig itt sem állt meg egészen addig, míg a forint el nem érte a történelmi mélypontot jelentő 434-es szintet 2022 végén,
ami nagyjából egybeesett a dollár egészen a paritásig és tovább tartó euróval szembeni menetelésével is.
A Biden-korszak alatti dollármenetelés legnagyobbrészt a történelmi kamatemelési dömpingnek köszönhető, a Fed ugyanis mind tempó, mind mérték tekintetében lenyomta a világ sok nagy jegybankját, köztük az EKB-t is. A következő elnökséget, legalábbis a terminus első felét, viszont már minden bizonnyal egy folyamatos, lendületét tekintve viszont már kérdéses kamatcsökkentési kampány fémjelezi majd, mind a Fed, mind az EKB részéről – a devizaárfolyamok alakulására a konkrét jegybanki kamatdöntő üléseknek kifejezetten nagy hatásuk lesz majd a következő időszakban.
