Nagyjából 1000 milliárd dollárt sepert ki az amerikai tőzsdékről a DeepSeek, de mit tudnak a kínaiak?
Miután az amerikai tőzsdéken nagyjából 1000 milliárd dollárt égett el hétfőn, Japánban kedden is folytatódott a technológiai részvények kiárusítása, amit a viszonylag ismeretlen DeepSeek kínai cég azonos néven futó kiváló mesterségesintelligencia-alkalmazásának bemutatása váltott ki a fejlett világ tőzsdéin.
Ázsiában és Európában is érezhetők a DeepSeek-csapás utórezgései
Az Nvidia szigetországi beszállítója, a csiptesztelő berendezéseket gyártó Advantest 10 százalékot veszített értékéből kedden, miután hétfőn már közel 9 százalékkal került lejjebb. A csipgyártó berendezéseket gyártó Tokyo Electron 5,3 százalékot esett, míg a technológiai startupokba befektető SoftBank részvényei 6 százalékkal értékelődtek le.
Európában tovább estek délelőtt a csipgyártó holland ASML részvényei is, ezzel 2 nap alatt már közel 10 százalékra nőtt a cég árfolyamvesztesége, de gyengült az Infineon is a reggeli órákban. Az egyik legnagyobb vesztes német Siemens Energy viszont szerencséjére éppen kedden jelentett negyedik negyedévéről, mégpedig szép számokkal, ergo esetében a hétfői 20 százalékos esést 5,5 százalékos hullámhegy követte.
A legnagyobb buktát persze a Nasdaqon jegyzett technológiai vállalatok szenvedték el. Csak az Nvidiából 600 milliárd dollár párolgott el a közel 17 százalékos zuhanással, ám relatíve még jobban ütötték a Broadcomot, melynek 17,4 százalékkal csökkent a kapitalizációja. A vesztesek sorát gyarapították mások mellett
- a tajvani TSMC (–13 százalék)
- és az amerikai Intel (–2,6 százalék) csipgyártók,
- valamint a Google anyacége az Alphabet (–4,2 százalék) is.
- Sőt, még a bitcoin is megindult a lejtőn.
Az amerikai (philadelphiai) félvezetőindex nem kevesebb mint 9,2 százalékot zuhant, ami 2020 márciusa óta a legnagyobb százalékos csökkenés, de 3 százalékkal zsugorodott a Nasdaq technológiai index is.
A tőzsdepánik akkora hullámokat vetett, hogy Donald Trump amerikai elnök is megszólalt az ügyben, szerinte ébresztőt fújtak Kínából az amerikai techszektornak. Az államfő mindenesetre igazolva láthatja döntését, hogy segítséget nyújtott a tervek szerint 500 milliárd dollárt az amerikai MI-infrastruktúrába irányító Stargate nevű vállalat megalapításhoz, amelyhez első körben az OpenAI, a japán SoftBank és az Oracle cégek dobtak össze 300 milliárdot.
Mitől olyan ütős a DeepSeek?
Kérdés persze, hogy miért okozott ekkora pánikot a Liang Ven-feng tulajdonában álló DeepSeek MI-alkalmazása, lévén számos egyéb hasonló modell jelent már meg a piacon. Nos, a kelet-kínai Hangcsou városában kifejlesztett DeepSeek mobil alkalmazásként vagy asztali számítógépen is elérhető, és sok olyan dologra képes, amire egyébként nyugati versenytársai is: dalszövegeket szerez, segít kidolgozni a felhasználó személyes fejlődési tervét, vagy akár vacsorareceptet is ír a hűtőszekrényben aktuálisan található hozzávalók felhasználásával.
Több nyelven is képes kommunikálni, bár az AFP-nek azt mondta, hogy a legerősebb az angol és a kínai tudása.
Számos olyan korlátozást is beleépítettek, ami más kínai chatbotokra, például a Baidu Ernie-jére is jellemző. Amikor például az AFP Hszi Csin-ping kínai államfőről vagy Peking Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolatos politikájáról kérdezte, kerülte a témát, mondván, „beszéljünk valami másról”.
Összességében azonban az iparági bennfentesek megdöbbentek, hogy a DeepSeek képességei semmivel sem gyengébbek, mint a nyugati konkurenciáé.
Azt tapasztaltuk, hogy a DeepSeek... a legjobb teljesítményt nyújtja, vagy nagyjából egy szinten van a legjobb amerikai modellekkel
– mondta Alexandr Wang, a Scale AI vezérigazgatója a CNBC-nek.
Ez annál is meglepőbb, mivel a fejlesztését részletesen bemutató dokumentumban a cég azt írta, hogy a modellt a nyugati versenytársak által használt csipek töredékének felhasználásával állították össze,
és – ami a legfélelmetesebb – állítólag mindössze 5,6 millió dollárt költöttek a modell legújabb verziójának kifejlesztésére.
Ez pedig aprópénz az amerikai technológiai óriások dollármilliárdokra rúgó fejlesztési költségeihez mérten. Ráadásul a Szilícium-völgyi riválisokkal ellentétben a DeepSeek nyílt forráskódú, ami azt jelenti, hogy bárki hozzáférhet az alkalmazás kódjához, megnézheti, hogyan működik, és maga is módosíthatja azt.
Megértük, hogy egy Amerikán kívüli vállalat valósítja meg az OpenAI eredeti küldetését, azaz az ismeretlen területek valóban nyílt kutatását, amely mindenki számára elérhető
– írta Jim Fan, az Nvidia vezető kutatási menedzsere az X-en.
Nem eszik olyan forrón a kását
Megszólaltak ugyanakkor a kritikus hangok is, amelyek elismerik ugyan a rendkívüli teljesítményt, ám hozzáteszik, hogy a DeepSeek valójában több nyugati technológiát használt fel, mint amennyit bevallanak az alkotói.
Nyílt titok – mondják –, hogy a kínaiak a szükséges csipeket délkelet-ázsiai partnereik segítségével szerzik be, vagy kerülőutakon keresztül jutnak hozzá a nyugati felhőszolgáltatók szolgáltatásaihoz.
A már idézett Alekszandr Wang a CNBC-nek azt is elárulta, hogy
értesülései szerint a DeepSeek körülbelül 50 000 darab H100-as Nvidia-csipet vett, amiről természetesen az amerikai exporttilalom miatt nem beszélhetnek.
Ezt már Elon Musk sem hagyhatta szó nélkül, az X-en egyetlen szóval kommentálva Wang értesülését.„Nyilvánvaló” – reagált a techguru a poszt alatt.
Cathie Wood, az ismert techbefektető pedig egyenesen üdvözölte a DeepSeek megjelenését, hiszen – mint mondta – az amerikai technológiai cégeknek kifejezetten jól jön a verseny, az MI-alkalmazás költségeinek az összeomlása pedig az egész világ számára rendkívül pozitív, hozzájárulhat egy újabb, szélesebb alapú, részvénypiaci rali megindulásához is.
Talán ezeknek a véleményeknek is köszönhető, hogy a befektetők kezdenek ébredezni az „előbb adj el, aztán gondokozz!” kifejezéssel jellemezhető rémálomból, és az Nvidia részvényei kedden kora délutánig az amerikai tőzsdenyitás előtti kereskedésben már közel 5 százalékkal emelkednek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.