Véres nap: a kínai sötét ló kivégezte a tőzsdei sztárjait

Mióta az OpenAI közzétette a ChatGPT-t 2022 végén, az amerikai tőzsdéket a mesterséges intelligenciához (MI) köthető cégek húzták magukkal, különös tekintettel a különböző modellek fejlesztéséhez használt csipeket gyártó Nvidia, melynek részvényei brutális növekedésen mentek keresztül. A cég előnye szinte behozhatatlannak tűnt az MI-csipek piacán, de a piacok díjazták a Microsoft, a Google-tulajdonos Alphabet vagy épp a Meta MI-fejlesztéseit is, míg az S&P 500 tőzsdeindex legjobban teljesítő részvénye tavaly a szintén MI-központú Palantir Technologies volt.

A mesterséges intelligencia annyira mindent uralt a részvénypiacokon, hogy magával húzta a csipgyártók és a nagy tech cégek mellett például a technológia energiaigényének további növekedésére számítva a közműszolgáltatókat, mint a tavalyi második legnagyobb növekedést produkáló Vistrát. Ennek vetett véget egy kínai fejlesztésű MI-modell, melyről ugyan már decemberben született tudományos cikk, de a nagyközönség számára csak a hét végén vált ismerté.

Olcsón is lehet mesterséges intelligenciát csinálni

A Deepseek csetbotja pedig készítői állítása szerint mindössze 6 millió dollárból jobb eredményeket ért el számos, az MI-modelleket értékelő teszten, mint az ennél jóval drágábban fejlesztett amerikai társai. Hogy mi az igazság az egyébként nyílt súlyokkal dolgozó, akár egy laptopról, internetkapcsolat nélkül működtethető MI valós képzési költései kapcsán, az persze nehezen deríthető ki, mindenesetre 

Az Nvidia a kereskedés első felében mintegy 17 százalékot vesztett értékéből, csakúgy, mint legfrissebb, MI-csipeket gyártó vetélytársa, a Broadcom, de a szintén MI-infrastruktúrát biztosító Oracle is 10 százalék fölötti zuhanást produkált, míg a Palantir több mint 5 százalékot esett. Az adatközpontok kielégíthetetlen energiaéhségét árazó közműszolgáltatók részvényei, mint a Constellation Energy vagy Vistra több mint 20 százalékot zuhantak. A kínai MI-modell ráadásul alig pár nappal Donald Trump mesterségesintelligencia-bejelentése után tarolta le a szektor cégeit.

Nem minden MI-cég részvényeit döntötte be teljesen a Deepseek

A csipek felhasználói és a mesterséges intelligencia robbanásban szintén nyertesnek tartott tech behemótok azonban jobban megúszták, az Alphabet és a Microsoft csak mintegy 3 százalékot vesztett értékéből, míg az Apple erősödni is tudott 3 százalékot, és a Meta is szerény pluszban volt a hétfői kereskedés felénél. Az Amazon is mindössze 1,5 százalékot vesztett értékéből. Ugyanakkor a pánikot jól szemlélteti, hogy az MI-szektorba befektetők vagy épp Satya Nadella Microsoft-vezér a paradigmaváltást jelentő fejleményre a Jevons paradoxon emlegetésével reagált, mely szerint egy erőforrás (ez esetben az MI) felhasználásának javulása az összfogyasztás növekedésével jár.

A Deepseek berobbanása azonban korántsem mészárolta le a teljes tőzsdét, a korábbi sztárokból kimenekülő tőke olyan iparágak papírjaiba áramlott, mint az egészségügy, legyen szó biztosítókról vagy gyógyszergyártókról, a telekom szolgáltatók vagy a defenzív fogyasztási részvények, mint a Coca-Cola, a McDonald’s vagy a Walmart.