Önmagában aligha kelthet izgalmat a szerdai amerikai kamatdöntés, hiszen a piac és az elemzők is előre könyvelték a kamattartást. Amit Donald Trump elnökségének inflációs kockázatával magyaráznak. Annál érdekesebb, hogy ugyanezen okból már a kamatemelési spekulációk is megjelentek a Wall Streeten.
Kulcskérdés az amerikai jegybank szerepét játszó Federal Reserve számára, hogy Trump elnök merész vámtervei mennyire erősítenék fel a szélesebb közvélemény inflációs várakozásait?
Amióta a tisztviselők tavaly szeptemberben először csökkentették a kamatlábakat, az infláció egyenlőtlenül haladt a jegybank 2 százalékos célja felé. Miközben a munkaerőpiac folyamatosan bővült, eloszlatva a tavaly nyári félelmeket.
Ám
a kamatcsökkentési periódus folytatása az inflációs kilátásoktól függ.
E tekintetben most nagy a bizonytalanság. Bár a kampányban Trump kemény vámokkal fenyegetőzött, a múlt héten mégis azt mondta, hogy szombatig fontolgatja: magasabb vámokat vessen-e ki a Kanadából és Mexikóból származó importra.
A bizonytalanság miatt, vélhetően a Fed sem tud mást tenni, mint hogy kivár, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a decemberi kommunikációnál egy fokkal kevésbé lesz szigorú a jegybank hangvétele.
Az elnökválasztás előtt 2 hónappal a piaci szereplők 125 bázispontos kamatvágást áraztak az idei évre, mivel az infláció visszaszorult, majd ahogy javultak Donald Trump esélyei, megkezdődött a fokozatos kiárazás. Idén január közepén már csak 25 bázispontos kamatvágást vártak, de a beiktatást követően mérséklődött a pesszimizmus, jelenleg 50 bázispont van árazva.
Az egyik 25 bázispontos kamatvágásra májusban vagy júniusban kerülhet sor a jelenlegi várakozások szerint.
Hosszabb távon külön izgalmakat okozhat, hogy Trump várhatóan megpróbálja ismét nyomás alá helyezni a jegybankot a kamatcsökkentések felgyorsítása érdekében
– mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Hozzátéve: az elmúlt hetekben erre elég egyértelmű utalásokat tett az elnök. Ráadásul,
korábbi elnöki ciklusából emlékezhetünk rá, hogy a 0 százalékos kamatot tartotta optimálisnak,
még jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt.
Miközben a világ még azt találgatja, hogy az egymás után sorjázó makroadatok fényében és Donald Trump várható gazdaságpolitikája következtében hogyan alakul a Fed kamatcsökkentéseinek üteme, a Wall Streeten már arra is spekulálnak:
mi lesz, ha beüt a fordulat, s újra napirendre kerül a kamatemelés?
Annak ellenére is, hogy az idei kamatemelés esélyét egyelőre zéróra árazzák a határidős piacok. Ám a CME Group FedWatch szerint, feltűnően heves viták folynak a befektetői fórumokon. Nemcsak arról szól a vita, hogy vajon a gazdaság forró marad-e, vagy hogy az új Trump-adminisztráció vám-, bevándorlás- és adópolitikája inflációt gerjeszt-e. A befektetők számára az a fontos kérdés, hogy a Fednek mihez van szüksége több bizonyítékra, a kamatemeléshez, vagy a csökkentéshez?
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 1994 óta ad politikai nyilatkozatokat a kamatdöntő ülések után. Ezen a horizonton csupán egyetlen esetben váltottak kamatcsökkentésről kamatemelésre egy éven belül, de akkor is hét hónap telt el, pedig a Wall Streetet az összeomlás fenyegette. Elemzők most azt latolgatják, hogy
a Fed tanulhatott a 2021–22-es inflációs sokkra adott kezdeti gyenge válaszokból,
s ezúttal gyorsabban fog lépni, ha fennáll a inflációs spirál újjáéledésének veszélye. Mindenesetre az opciós piacon már tetten érhető a kamatemelés árazása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.