Lecsapott a Magyar Nemzeti Bank: tőzsdei visszaélést tárt fel
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre tiltott piaci manipulációnak minősülő tőzsdei kereskedés miatt. Az érintett a tevékenységével félrevezető, hamis jelzést adott a befektetőknek több tőzsdei részvény valós piaci megítéléséről, keresletéről-kínálatáról. Az MNB tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést is tesz – írja a jegybank a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) érintő pénteki közleményében.
A Budapesti Értéktőzsde több részvényét is manipulálták
Az MNB hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, amelyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).
A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Nordetelekom-, Enefi-, Őrmester- és BÉT-részvényekre vonatkozóan.
Magatartása az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetített, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, illetőleg forgalmáról.
A magánszemély a vizsgált időszakban ugyanis olyan volumenű kereskedést folytatott, amelynek eredményeként a tőzsdei megbízásaiból teljesült kötések az érintett értékpapírok napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát is meghaladták.
Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-90 százalékát is elérték.
Az érintett, Standard kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy ha a napi összforgalom jelentős százalékát egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.
A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha az elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, tehát az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél, például valamilyen kereskedési stratégia végrehajtása vezeti. A jogsértéshez elég, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amelyek félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról.
Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély évtizedes tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, tevékenységét négy részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta. Egyebek mellett enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírok a BUX és a BUMIX indexkosarakban nem szerepeltek.
Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával.
Iránykereséssel tölti az időt a BUX, a forint gyengül
A Richter és a Telekom tartja a lelket a BUX-ban, a forintgyengülés folytatódott a tőzsdenyitáskor.
