Egy portfóliómenedzser gondolatai a mesterséges intelligenciáról a befektetések területén

ChatGPT, Gemini, Anthorpic, Perplexity. Manapság vég nélkül sorolhatnánk az újabbnál újabb nagy nyelvi modelleket, chatbotokat vagy épp kép- és videógenerátorokat. A mesterséges intelligencia (MI) lassan (lassan??) a mindennapi életünk részévé válik, egyre több területen veti meg a lábát, és ad tényleges segítséget azoknak a felhasználóknak, akik ismerik az erősségeit, de ezek mellett a gyengeségeit is. És bizony ebből lehet profitálni, de nemcsak az algoritmusokat fejlesztő cégekbe történő befektetéssel, hanem ezek használatával is! 

Egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely profitábilis befektetési stratégiákat vizsgál, melyben a ChatGPT-t használják akár a szentiment meghatározására, vagy épp direktben „promptolják fel” a chatbotot, hogy elemezzen le egy céget és adjon rá befektetési ajánlást. Természetesen az ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok rengeteg buktatóval járnak, és a komplex feladatok ellátása esetén muszáj ellenőrizni, hogy helyesen építette-e fel a „gondolatmenetét”, vagy hogy helyesen számolt-e. Ehhez pedig szükséges az adott területhez kapcsolódó szakértelem. Egyszóval, sajnos itt sincs ingyenebéd. Ráadásul már a 2000-es évek óta elképesztő magasságokba emelkedett a tőzsdék algoritmizáltsága, és olyanokat is alkalmaznak, amelyek más algoritmusok profitabilitását akarják megtörni. Ezek a programok különösen nagy nehézséget tudnak okozni, ha a tartásidőnk nagyon rövid (pár napos vagy napon belüli). Éppen ezért itt is nagyon is érvényes lehet a „túl szép, hogy igaz legyen” mondás. 

Az MI alkalmazása nem új keletű. Már régen hallani lehetett hírolvasó algoritmusokról is, amelyeket a nagy hedge fundoknál és a befektetési bankoknál előszeretettel alkalmaztak. A földi halandó pedig csak most jut hozzá az ehhez hasonló technológiához. Szóval kéretik fenntartásokkal kezelni minden ehhez hasonló ígéretet.   

Egy kollégámnak volt egy nagyon jó mondása: 

Azaz csak azt akarják megjósolni, hogy milyen szónak vagy karakternek kellene következnie a sorban. Viszont ennek az eredménye sokszor az intelligencia látszatát kelti csupán, de ez még nem mondható valós intelligenciának. Az OpenAI nemrég mutatta be az O3-as modelljét, amelyről nem kevesebbet állít, mint hogy már az átlagos emberi intelligenciát közelíti, sőt bizonyos területeken akár meg is haladhatja azt. A cég szerint nagyon közel kerültünk az általános mesterséges intelligenciához, ám más kutatók ezzel még vitatkoznak. Kétségtelen ugyanakkor, hogy rendkívül jól használható, ha az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazzuk, azaz részfeladatokat adunk meg neki. Így könnyebben látható, ha egy folyamatba hiba csúszik, és nagyobb eséllyel kapunk olyan eredményt, amilyet szeretnénk. Ne feledjük, hogy ez egy eszköz, amelyet ugyanúgy meg kell tanulni helyesen használni, mint bármi mást. 

Jelenleg úgy tűnik, nagy változások előtt állunk, de még rengeteg adatkezeléssel kapcsolatos kérdést meg kell oldani, és még nem tartunk ott, hogy a Skynet öntudatra ébred. Azoknak, akik szkeptikusok, vagy talán még félnek is az MI-től, álljon itt korunk legnagyobb matematikus zsenijének, Neumann Jánosnak a gondolata az MI-ről: 

„Az egyetlen biztos pont, hogy a nehézségeket okozó fejlődés hasznos és konstruktív, ugyanakkor veszélyes is. Kérdés, hogy elég gyorsan tudunk-e alkalmazkodni a változásokhoz. A legoptimistább válasz szerint az ember már korábban is keresztülment hasonló megpróbáltatásokon, és kiállta a próbát, ha nem is minden probléma nélkül. Nem lenne észszerű már előre megpróbálni valamilyen receptet adni a követendő magatartáshoz. Csak annyit tehetünk, hogy felsoroljuk a szükséges emberi kvalitásokat: türelem, rugalmasság, értelem.”