A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának nyolc tagja az alapkamat szinten tartására, egy döntéshozó pedig 25 bázispontos csökkentésre szavazott a testület decemberi ülésén a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. A december 17-én megtartott ülésen a tanács az alapkamat 6,50 százalékon tartása mellett döntött, valamint változatlanul hagyta a kamatfolyosó két szélső értékét is; alsó széle, az egynapos (O/N) jegybanki betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. A közlemény szerint a kilenc tagú tanácsból Patai Mihály 25 bázispontos csökkentésre voksolt.
A tanácstagok szerint a meghatározó gazdaságok bizonytalan jövőbeni monetáris és fiskális politikái, valamint a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés előretekintve óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. Többségük amellett érvelt, hogy a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok az aktuális kamatszint további fenntartását indokolják.
A monetáris tanács kockázati értékelése alapján az alappályát felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik,
a testület egyben megerősítette elköteleződését az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a jegybank továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi piac stabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni az óvatosság oldódásához és ezzel a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A tanács értékelése alapján az európai gazdasági teljesítmény továbbra is visszafogott, aminek hátterében az európai ipar gyengélkedése áll, míg a geopolitikai feszültségek változatlanul kiemelt kockázati tényezőt jelentenek. Több tanácstag rámutatott, hogy az eurózónában és az Egyesült Államokban is enyhén emelkedett az infláció, a keresletoldali folyamatok alacsony globális inflációt vetítenek előre, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb inflációja felfelé mutató hatást jelent, miközben a geopolitikai helyzet miatt az olaj- és gázárak rendkívül volatilisek.
A döntéshozók megállapították, hogy a nemzetközi kockázatvállalási kedv változékonyan alakult az előző kamatdöntés óta.
Egyes döntéshozók megjegyezték, hogy az elmúlt hónapokban a dollár erősödésével párhuzamosan fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. A nemzetközi monetáris politikát illetően a tanácstagok kiemelték, hogy az eurózónában várt kamatpálya lejjebb tolódott, miközben a Federal Reserve részéről várt kamatpálya nem változott érdemben a hónap során.
A nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket értékelve a tanács egyetértett abban, hogy az árstabilitás szempontjából a pénzügyi piaci stabilitás továbbra is kulcstényező.
A hazai harmadik negyedéves részletes GDP-adatok kapcsán a döntéshozók kiemelték, hogy a mérséklődés hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság gyenge teljesítménye állt, ugyanakkor a szolgáltató szektor némileg ellensúlyozta a visszaesést. Egyes döntéshozók felhívták a figyelmet, hogy
A hitelezési folyamatokat illetően a tanácstagok megállapították, hogy a korábban azonosított kettősség fennmaradt, az élénkülő lakossági hitelezés mellett
a vállalati szektort változatlanul alacsony hitelkereslet jellemzi.
A tanács a makrogazdasági előrejelzést áttekintve egyetértett abban, hogy a beruházások 2024-ben visszafogják a növekedést, emellett kiemelték a gyenge külső kereslet szerepét is. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy 2025-től a gazdasági növekedésnek egyre szélesebb alapjai vannak, a magyar gazdaság 2025 közepétől várhatóan ismét dinamikus növekedési szakaszba lép.
A hazai inflációs folyamatok kapcsán a tanács megállapította, hogy novemberben az infláció emelkedését főként az üzemanyagok gyorsuló árdinamikája okozta, a maginfláció enyhén mérséklődött. Az inflációs kilátások tekintetében a döntéshozók kiemelték, hogy a 2025-re vonatkozó inflációs előrejelzés feljebb tolódott a szeptemberi prognózishoz képest. Rámutattak, hogy az infláció 2025 januárjáig átmenetileg a toleranciasáv felett alakulhat, majd az első negyedév során újraindul a dezinfláció.
Értékelésük szerint 2025-ben az infláció nagyrészt a toleranciasávon belül alakul,
és a jegybanki célra tartósan 2026 elején térhet vissza, ehhez azonban elengedhetetlen az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika.
A tanácstagok a külső sérülékenységet meghatározó folyamatokat értékelve rámutattak, hogy a folyó fizetési mérleg októberben is jelentős többlettel zárt, tartós többlet várható a külső pozícióban. A költségvetési folyamatokkal kapcsolatban megállapították, hogy az előrejelzési horizonton folyamatosan csökkenő költségvetési hiány és egyensúlyközeli elsődleges egyenleg várható. Többen hangsúlyozták, hogy a GDP-arányos adósság mérséklődéséhez és az országkockázati megítélés javulásához a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérése szükséges.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2025. január 28-án tartja, amelyről 2025. február 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.