Utoljára jósolt a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnöksége alatt: ez vár Magyarországra 2025-ben

Érdemi gyorsulás vár 2025 közepétől vár a magyar gazdaságra, a termőre forduló beruházások mellett a külpiacainkon is már élénkülés várható – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank decemberi inflációs jelentésének ismertetésekor. Hozzátette, az idei viszonylag erőtlen 0,3-0,7 százalékos GDP-bővülés után jövőre 2,6 és 3,6 százalék között alakulhat a növekedés, ami egyre inkább széles bázisú lehet. Az infláció ugyanakkor a vártnál magasabb lesz, az elmúlt hónapok forintleértékelődése lassan begyűrűzik az árakba.

Csak 2026-ban éri el a jegybank célját az infláció

A jegybank szerint az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik, és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, a dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul. Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra. 

„Az elmúlt hónapok árfolyam-leértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben” – mutatott rá Balatoni András, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy profitinfláció korrekciója látszik elmúlt időszakban azokon a területeken, ahol korábban kifejezetten markáns volt, ezt leginkább a telekommunikációs vállalatoknál, állateledeleknél, tömény alkoholoknál figyelték meg.

Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban a jelenlegihez hasonló, 4,5 százalék körüli szinten marad, majd 2025 tavaszától mérséklődni kezd, és az év második felében 3 százalék körül alakul. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul.

Jövő év közepétől gyorsulhat a növekedés

Az idei évben visszafogott maradhat a GDP-növekedés, a jegybank szerint 0,3–0,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés dinamizálódását 2025 során több tényező támogatja.

Ugyan a mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt, ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, ráadásul ekkortól már élénkülhetnek a külpiacaink .

A hazai ipari fordulatot egyedi tényezők is támogatják: egyes hazai gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok nagyberuházásai befejeződnek. Viszont az építőipari folyamatok kettősséget mutatnak. A szerződésállomány, az új szerződések és a lakásépítési engedélyek érdemben növekedtek a harmadik negyedévben, ennek ellenére az építőipari hangulatindex továbbra is alacsony szinten tartózkodik. 2025 elejétől a gazdaságélénkítő programok, valamint célzott intézkedések (Vidéki Otthonfelújítási Program, kollégiumépítési program, munkáshitel, nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése) további impulzust adhatnak az építőiparnak, amely támogathatja a jövő évi gazdasági növekedést.

A GDP bővülése

• 2025-ben 2,6–3,6 százalék,
• 2026-ban 3,5–4,5, majd
• 2027-ben 2,5–3,5 százalék

között alakulhat.

Ezt adja a magyar gazdaságnak a BMW, a CATL és a BYD

A jelentés külön foglalkozik a három nagy gyár, a debreceni BMW, a szegedi BYD és a szintén debreceni CATL gyár várható indulásával.

a közvetett hatásokat is figyelembe véve. Ugyanakkor, ahogy a gyárak termelése fokozatosan eléri a tervezett kapacitást, úgy a GDP növekedését befolyásoló hatásuk is egyre csökken 2026 után.

2030-ra több mint 2 százalékát teheti ki a GDP-nek az új gyárak hozzáadott értéke. Az évtized végéig folyamatosan emelkedik a GDP-n belüli arány a termelés felfutásával párhuzamosan, így 2030-ra a közvetlen hozzáadott érték aránya 1,4, a beszállítók által előállított hozzáadott érték aránya 0,9 százalék lehet. Azonban a GNI-ra gyakorolt hatás ennél kisebb mértékű, mert a megtermelt hozzáadott értékből a tőkejövedelem döntő hányada és a munkajövedelem egy része is külföldi szereplőké lehet becslésünk szerint.

Gyorsulhat a fogyasztás a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően

A jegybank szerint idén a lakosság reálértelemben vett rendelkezésre álló jövedelme 4,7–4,9 százalékkal bővül, ezzel összhangban a fogyasztás is 3,9–4,1 százalék közötti mértékben növekedhet. A szeptember vége óta bejelentett kormányzati intézkedések miatt a jövő évre vonatkozó lakossági fogyasztás előrejelzésüket megemelték:

• a munkáshitel program,
• a babaváró hitel felvételi korhatárának kiterjesztése 35 évre
• és a családi adókedvezmény támogatják a háztartások fogyasztási és beruházási keresletének felfutását.

Úgy látják, a kormányzati programok mellett a korábbi időszakhoz képest várhatóan csökkenő állampapír-kamatok, illetve a lejáratok kapcsán esedékes kiáramló jövedelem is hozzájárulhatnak a fogyasztás bővüléséhez. 

A kormányzati intézkedések és a reáljövedelem emelkedése mellett a lakosság keresletét erősíti a háztartási hitelállomány várható növekedése. A lakáscélú és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet emelkedésére számítanak a stabilizálódó gazdasági környezet és az alacsonyabb infláció eredményeként.

A munkáshitel jelenlegi becslésük alapján 3,7 százalékponttal emelheti a jövő év végi háztartási hiteldinamikát, aminek következtében a háztartási hitelállomány növekedése 14 százalék körül tetőzhet 2025-ben.

A fogyasztás előrejelzésük szerint 2025-ben 4,3–5,1, 2026-ban 3,5–4,5, 2027-ben pedig 2,7–3,7 százalék közötti mértékben nő.

Egyelőre a beruházások nem néznek ki jól, jövőre jöhet a korrekció

Az alacsony kapacitáskihasználtság, a gyenge európai konjunktúra, a geopolitikai feszültségek, a továbbra is magas árszintek és az infláció hosszú árnyéka is a beruházások csökkenésének irányába mutatnak az idei évben, ennek következtében a vállalatok és az állam invesztíciói visszaestek, amit a lakossági beruházások bővülése csak részben ellensúlyozott.

2025-től elsősorban a magánszektor fejlesztéseinek köszönhetően újraindulhat a beruházások bővülése. A beruházási ráta nominális és reál értelemben is stabilizálódik. A beruházások éves változása 2024-ben (–12,3)(–11,7), 2025-ben 3,5–6,5, 2026-ban 2,6–5,4, 2027-ben 1,5–4,5 százalékos lesz.

A jegybankárok szerint a munkanélküliségi ráta az év hátralévő részében kismértékben növekedhet, majd jövőre csökkenésnek indul. A munkanélküliségi ráta 4,6 százalékon alakult 2024 harmadik negyedévében, ami enyhe növekedés az előző negyedévhez képest. 

Aktuális előrejelzésünk szerint a munkanélküliségi ráta 4,5–4,6 százalékon alakul az idei évben, 4,1–4,3 százalék között 2025-ben, majd a gazdaság fellendülésével párhuzamosan 3,2–3,8 százalék közé mérséklődik 2026-ban, és 2,9–3,9 százalék között alakul 2027-ben.

Lassulhat a bérdinamika

2024-ben az infláció mérséklődésével és a munkaerő-kereslet enyhülésével a tavalyi évnél alacsonyabb lesz a nominális bérdinamika a versenyszférában. A reálbérekben érdemi emelkedés várható, ugyanis az infláció jelentős mérséklődése nyomán a reálbérek 2023 szeptembere óta növekednek. A következő évek bérdinamikájára hatással lesz a bejelentett minimálbér-megállapodás . 2025 januárjában 9 százalékkal fog emelkedni a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, míg 2026-ban 13 százalékos és 2027-ben 14 százalékos minimálbér-emelés várható. 

Magasabb béremelkedés irányába hat emellett az is, hogy a lakosság inflációs várakozásai továbbra is a tényadatok felett alakulnak, ugyanakkor a bérnövekedés mértékét visszafogja, hogy a munkaerőpiaci feszesség 2022 közepe óta enyhül. Mindezek mellett erősek maradtak a bérezési alapfolyamatok:

• idén 11,6–11,8 százalékkal emelkedhetnek a bérek a versenyszférában. 
• 2025-re  8,5–9,5 százalék közötti, 
• 2026-ra pedig 8,5–9,7 százalék, 
• 2027-re pedig 8,8–10,0 százalék közötti nominális bérnövekedést várnak.

A reálbérek 7,8–7,9 százalék között nőhetnek 2024-ben, majd 2025-ben 4,6–5,6 százalék között, 2026-ban 5,3–6,6 százalék, 2027-ben pedig 5,6–6,9 között emelkedhetnek a versenyszférában.