MNB Fogyasztói percek – Mi fán terem az AMLA? – Az EU új pénzmosás elleni hatóságának bemutatása

Az EU a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatékony küzdelem erősebb uniós szintű szabályozása érdekében létre hozott egy új uniós hatóságot, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot (Authority for Anti-Money Laundering, azaz AMLA). Az AMLA-t megalapító rendelet csak egy eleme annak az összetett jogszabálycsomagnak, amelyet az EU a pénzmosás-megelőzés hatékonyabb szabályozása érdekében fogadott el 2024 májusában. 

Az új jogszabálycsomag minden tagállamra kötelező rendelkezéseket is tartalmazva olyan egységes szabályrendszert képez, amely középpontjában az AMLA áll, amelyet a pénzintézeteket érintő felügyeleti feladatai ellátásában az illetékes tagállami hatóságok támogatnak majd. Hazánkban e tekintetben a legfőbb szerep a Magyar Nemzeti Bankra fog hárulni. Az AMLA feladatait szabályozó uniós rendelet bár már idén júniusban hatályba lépett, csak 2025 júliusától alkalmazandó annak érdekében, hogy az új hatóság érdemben felkészülhessen a 2028 januárjától ellátandó felügyeleti feladataira. 

A frankfurti székhelyű AMLA felállítása jelenleg kezdeti szakaszban van. A jogszabály által biztosított hatósági jogkörei, erőforrásai (több mint 400 foglalkoztatott, ezeken túlmenően a tagállami hatóságok által ideiglenesen kirendelt szakértők), fejlesztési és működési kötelezettségei olyan központi erőforrás-központosítást tesznek majd lehetővé, amely jelentős lépés a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben.

Azonban nem csak az AMLA közvetlen felügyeletébe tartozó 40 pénzintézetet érinti majd a változás. Az uniós piacokon, így a magyar pénzügyi piacon is egységessé válik majd a pénzmosás kockázatának értékelésére vonatkozó módszertan és a kapcsolódó felügyeleti ellenőrzésekre vonatkozó sztenderd. Ennek okán idővel a nemzeti hatóságok is az uniós hatósághoz hasonló felügyeleti szemléletet, eszközöket és bírságpolitikát fognak kialakítani. 

Az AMLA közvetlen felügyeleti feladatainak 2028-ban való megkezdése még távolinak tűnik, és a konkrét kiválasztási szempontok kialakításának hiányában még korai lenne megítélni, hogy melyik 40 pénzintézet tartozik majd közvetlenül az AMLA felügyelete alá. Az AMLA nemcsak az adott kiválasztott pénzintézetet, hanem a hozzá kapcsolódó csoport tagjait is felügyeli majd. Azonban az már most biztos, hogy az új felügyeleti keretrendszerben a pénzintézeteknek fel kell készülniük a szigorúbb pénzmosás elleni szabályozási elvárásokra és az uniós szinten egységes, határozottabb felügyeleti fellépésre. Erre már most érdemes készülniük, belső vagy külső szakértők bevonásával felmérniük a jelenlegi pénzmosás elleni rendszereik megfelelőségét.

A várakozások szerint hosszabb-rövidebb távon minden érintett pénzintézetnél pénzügyi, technológiai, IT és humán erőforrás fejlesztésére is szükség lehet majd. A szolgáltatók belső védelmi vonalai közötti együttműködés, valamint az irányító testületek, a belső kontrollok és a felső vezetés részére történő időszerű tájékoztatás jelentősége is fel fog erősödni. A gyakorlatban azt is fel kell majd mérniük, hogy megfelelően felkészültek-e a pénzügyi szankciók betartására, annak érdekében, hogy a szankciós listákon lévő személyek és vállalatok ne kerülhessenek be a pénzügyi rendszerbe. 

Arról is meg kell győződniük, hogy az irányító és vezető testület megfelelően erős kontroll alatt tartja-e a pénzmosás elleni kockázatokat. Vizsgálniuk kell a pénzügyi szankciók végrehajtásának hatását akár az egész vállalatcsoportra vonatkozóan is. A piaci szereplők a jogszabálysértések miatti bírságösszegek növekedésére számíthatnak, bővül majd az egyéb felügyeleti intézkedések tárháza is. Összességében arányosabb és kiterjedtebb hatósági fellépésre számíthatnak a pénzmosást aktívan támogató vagy annak hanyagságból teret engedő pénzintézetek.  

Mivel az uniós elvárások komplikáltabbak és összetettebbek lesznek, a pénzintézetek ügyfelei arra készülhetnek, hogy akár még a jelenleginél is több információt és dokumentációt kérhet be tőlük a szolgáltatójuk az üzleti kapcsolatok létesítéséhez. A jó hír viszont az, hogy így a bűnözői körök számára nehezebb lesz olyan piaci szereplőt találni, amely a lazább szabályozások alkalmazásával elősegítheti a bűncselekményekből származó pénzek elfedését hazánkban vagy akár a szomszédos uniós országokban. 

A szerzők: dr. Csongrádi Erika és Fejes Renáta, a Magyar Nemzeti Bank vezető pénzmosási szakértői