Állampapír: a forint ereje dönthet az újrabefektetésről
A következő hetekben dől el, hogy a 2021–24-ben kiépített lakossági állampapír penetrációt sikerül-e tartósan megtartani, vagy valóban csak az elmúlt időben kimagasló infláció miatt megugró hozamok meglovagolását látjuk az állampapír-portfóliókban – véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Magyarország vezető privátbanki kutató-tanácsadó cégének vezetője emlékeztetett: a MÁP Plusz 2019-es érkezésekor, a nullás kamatkörnyezetet árnyékoló hozammentes időszakban volt utoljára példa arra – egy közel 5 százalékos garantált hozamot biztosító befektetés révén –, hogy sok privátbanki portfólióban 30-40 százalék fölé emelkedjen az állampapír részaránya – ehhez hasonló történt az elmúlt hónapokban.
A 2010-es évek elején a hazai pénzügyi politika Mark Möbiustól, a Franklin Templeton befektetési szakértőjétől tartott, hiszen a Templeton birtokolta a külföldiek kezében lévő magyar adósság 25 százalékát. Most pedig pár ezer magyar ultravagyonos ember döntésén múlik, hogy miként alakul majd a hazai finanszírozási környezet
– érvelt a szakértő. „Kérdés, hogy a MÁP Plusz új sorozata, amelynek az átlagkamata a korábbi 4,95 helyett most 6,25 százalék, elegendően szexi ajánlat lesz-e a több száz milliárdos randevúra.”
A szakértő arra reflektált, hogy a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által nyilvánosságra hozott adatsor szerint 100 millió forint feletti állampapírvagyonnal a 822 ezer számlát vezető ügyfélnek mindössze 1,35 százaléka rendelkezik, ám ez a 11 130 számlabirtokos a lakossági állampapír-állomány közel 24 százaléka felett diszponál.
Nehezen kottázható, de jól sejthető a vagyonáramlás
Karagich István szerint minél erősebb lesz a forint az idei tavaszon, annál nagyobb az esély arra, hogy a jelentős állampapírcsomagot tartó tulajdonosok devizabefektetésbe forgatják át az állampapírhozamokat, sőt a lejáró kötvények mellett további visszaváltásokat is kezdhetnek, s azokat szintén devizaalapú befektetésekbe forgathatják át.
A Blochamps prognózisa szerint 400 forint körüli euróárfolyam esetén akár 5000 milliárd forint állampapírhozam, -lejárat és -visszaváltás is új befektetést kereshet.
Ennek a pénznek a tizede érkezhet vissza – döntően kisbefektetőktől – a hosszú állampapírok piacára, s nagyjából 100-200 milliárd lesz az, amelyet a befektetők átmeneti jelleggel rövid állampapírba forgatva parkoltatnának. Az állampapír-forrású pénzek viszonylag csekély része – a Blochamps várakozásai szerint 50–200 milliárd forint – érkezhet közvetlen részvénybefektetésbe.
Ugyanakkor erős forint esetén a szakember nem zárja ki, hogy a nagy nyertesek – ahová akár 1500-2000 milliárd forint is átvándorolhat – a devizás befektetési alapok, a devizakötvények, illetve közvetlen devizabefektetések lesznek, s ebben az esetben komoly kérdésként vetődik fel, mekkora lesz az az összeg, amelyet külföldre visznek ki a tulajdonosok. Ez a forgatókönyv az ÁKK szempontjából a legnagyobb kihívás, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a devizába helyezett megtakarítások alig térnek vissza forintba – emlékeztet a szakember.
Ezermilliárdok múlnak az Államadósság Kezelő Központ taktikáján
A Blochamps modellszámítása szerint továbbra is erős állampapír-kitettséget a 410-420 forint körüli árfolyam és az extra prémiumot felkínáló állampapír-akció együttes hatása hozhat. Ekkor ugyanis a 25 millió forint feletti megtakarítók több rétegére is a kivárás lehet a jellemző – a tanácsadó cég szerint akár 1000 milliárd forint is vándorolhat majd rövid államkötvényekbe. Ha 420 forint fölé gyengülne a forint, abban az esetben a pénzügyi szakértő szerint komoly tétel tűnne el az állampapírpiacról – s a privátbanki ügyfelek inkább ingatlanvásárlásokba fognának.
Ezt a prognózist bármikor átírhatja az állam azzal, hogy magas extra bónusszal kecsegető állampapírt dob piacra. Karagich István szerint erre a döntésre március–áprilisig van ideje a pénzügyi kormányzatnak. A januári lejáratok befektetői a kötvények indulásakor a jellemzően nagyobb összegekkel beszálló privátbanki ügyfelek voltak, akik a mostani visszaváltás után egyelőre kivárnak. A következő három hónapban viszont az a több százezer kisbefektető is megjelenik majd a lejárati piacon, akiket akkoriban az állam plakátkampánya vont be, így rövidesen együttesen százezrek dönthetnek több ezer milliárdos téttel az állam további finanszírozásáról.
Miután a nemzetközi piacokon is megdrágult a forráshoz jutás, 7-8 százalékos forinthozamot már nem olyan nehéz kínálni. Más kérdés, hogy a pszichológiai faktor képes felülírni a matematikai tényszerűséget, így a sokszor nem reál-, hanem nominális értékkel kalkuláló befektetők szemében egyelőre az ilyen reálhozamok az idei PMÁP 18 százalékos hozamához képest komoly visszalépést jelentenek
– emlékeztet Karagich István.
A Blochamps szakértője szerint az állampapír-állomány kevesebb mint ötödét kitevő legalacsonyabb, nulla–10 millió forintos megtakarítások esetében – ahol jellemzően az állampapírban lévő összeg a családi biztonsági tartalék – várhatjuk, hogy a lejáratok ismét állampapír-vásárlásba, míg a kiutalt hozamok fogyasztásba fordulnak, a privátbanki számlákon magasabb összegeket megtakarítók között állampapírok esetében kicsi a valószínűsége annak, hogy a lejáratok és a kamatfizetés summái ne nézzenek alternatív befektetési eszközosztályt.
A forint erőssége mondhatja ki a döntő szót
A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 2025-ben a lakossági állampapírok után 1700 milliárd forintnyi kamatfizetés válik esedékessé, valamint több mint 1500 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le. Az idei államháztartási kvíz egyik fontos kérdése, hogy a nem lejáró, de a 2025-től már számottevően kisebb kamatot fizető állampapírokból mekkora részt váltanak vissza tulajdonosaik, csak a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különböző sorozataiban ugyanis közel 7000 milliárd forint lakossági pénz volt 2025 januárban.
Az MNB kutatása szerint az idén kifizetett állampapírkamatok 47 százaléka köthet ki újra államkötvény-megtakarításokban, ám sok múlik azon, hogy a privátbanki szolgáltatók milyen alternatívát kínálnak az egyéb pénzügyi instrumentumokban az ügyfeleiknek.
Miután a lakossági állampapírvagyon hasonlóan koncentrált, mint a jegybanki statisztikákban kimutatott pénzügyi vagyon, nagy kérdés, hogy a privátbanki ügyfelek miként döntenek az állampapír-portfóliójuk sorsáról. Az MNB adatai szerint a háztartásoknál lévő pénzügyi eszközök kétharmada a felső 10 százaléknál található, amelyen belül a Blochamps vagyondeciliseket monitorozó felmérése szerint a legfelső 1 százalék birtokolja a háztartások pénzügyi vagyonának egyharmadát, a biztosítások nélküli klasszikus pénzügyi vagyonának 40 százalékát, illetve az állampapírvagyon negyedét.
Karagich István szerint a fenti adatsorra figyelemmel kell értékelni azt, hogy a forint az elemzői vélekedések szerint az idei első negyedévben még bizonyosan gyengélkedik majd – a Blochamps prognózisa szerint az első fél évben akár 425 forintos euróárfolyamot is láthatunk.
Ha így lesz, akkor az állampapír-lejáratok és a forintárfolyam együttes hatására ugyan elmaradhat az egyes elemzők által prognosztizált drámai állampapír-kivonás, ilyen euró árfolyamnál ugyanis már jobb üzlet lehet megtartani a magyar állampapírokat, bezsebelve az eurómegtakarításokhoz képest még mindig magasabb hozamszintet, de biztosan megnövekszik az ingatlanbefektetések iránti igény.
Karagich István szerint nagy kérdés, hogy az állam számára mennyire és milyen áron lesz fontos a lakossági állampapír-állomány stabilizálása. A befektetők kamatérzékenységét jól mutatja, hogy az év elején – döntően a TBSZ-számlákról kikerült összegek – legnagyobb része a jelenleg legmagasabb, évi 6,5 százalékos kamatot kínáló 3 éves Fix Magyar Állampapírba fektették, s egyelőre kevésbé preferálják az 5 évre 6,25 százalékot ajánló PMÁP-ot. Ha lesz tehát olyan állampapír-akció, ahol az ügyfelek megkapják azt a 2 vagy akár 3 százalék körüli prémiumot, amelyhez az elmúlt években hozzászoktatta őket a nagyvonalú állampapír-árazás, akkor a jelenlegi forintárfolyam mellett egészen biztos, hogy nem kell az államnak komoly tőke-visszafizetésben gondolkodnia.
Más kérdés, hogy megéri-e ezt a hozamtöbbletet kifizetni akkor, ha a másik oldalon a fogyasztás felpörgetése is cél – amit viszont árnyalhat az a kép, hogy a privátbanki portfóliókban tartott állampapírpénzek – a teljes állomány 58 százalékát kitevő – döntő része hosszú távú funkciójánál fogva egész biztos nem fogja növelni a fogyasztást. A dilemmát minden bizonnyal árgus szemmel vizsgálják az Államadósság Kezelő Központban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.