IMF-hitel lett a vége a salvadori bitcoinkísérletnek
Óriási reményekkel vágott neki a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételének a 2021-es kriptománia csúcsán El Salvador, mely a kriptovalutától széles körű gazdasági fellendülést és befektetések során az országba csábítását várta. Az ország elnökét, Nayib Bukelét ünnepelte a kriptopiac és az ország minden lakója kapott 30 dollárnyi bitcoint is az állami Chivo tárcákban.

Döccenősen indult a salvadori bitcoinkísérlet
Azonban az ötletet számos kritika is kísérte, és azt se lehet egyértelműen kijelenteni, hogy teljes körű siker lett volna a bitcoin törvényes fizetőeszközként, vagy éppen azt, hogy kifejezetten sokan használták volna mindennapi fizetésekhez a bitcoint. A kriptodeviza egyik előnyeként Bukele a külföldön dolgozó salvadoriak hazautalásainak olcsóbbá tételét jelölte meg, az ilyen jellegű utalásoknak mindössze 1,3 százaléka történt kriptotárcák között a helyi El Pais összefoglalója szerint, ami alacsonyabb, mint amit Mexikó (ahol a bitcoin sosem volt törvényes fizetőeszköz) tapasztalt.
Nem sikerült a nagyívű kötvénykibocsátás sem , mely gyakorlatilag egy hagyományos kötvény és egy zárt végű bitcoinalap kombinációja lett volna, és kifejezetten a kisbefektetőkre célzott. Nem csoda, hiszen a hagyományos salvadori kötvény és a bitcoin különálló megvásárlása szigorúan magasabb hozamot kínált, mint az újszerű adósság, amit nem is a salvadori állam, hanem a helyi áramszolgáltató bocsátott volna ki.
Bukele figyelmét később az országban tartózkodó bűnbandákkal folytatott harc kötötte le, ám a salvadori bitcoinkísérlet bukását végül nem a fentiek okozták, hanem az, hogy az országfizetőképességébe vetett bizalom megrendült. Salvador problémái között szerepel az is, hogy már évekkel a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tétele előtt megszabadult saját pénzétől és a dollárra állt át.
Az IMF-hitel vetett véget a nagyszabású terveknek
Az ország ugyan a Bukele Tracker adatai szerint nyert bitcoinbefektetésein, sőt azok likvidálására sem kényszerült, ám mégis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult. Az IMF pedig nem nézte jó szemmel a kísérletet, így a segélycsomagért cserébe többek között a bitcoin, mint törvényes fizetőeszköz megszüntetését kérte. Ezt január végén az ország törvényhozás meg is szavazta, így ma már a kereskedők nem kötelesek elfogadni a bitcoinos fizetéseket, és az eszköz sem használható adófizetésre.
Ugyanakkor a Nakamoto Satoshi elképzelései szerint magánszemélyek közötti elektronikus készpénzként létrehozott bitcoint ma már kevesen kívánják fizetésekre használni, a legnagyobb kripto árfolyamát magasan tartó narratíva az amerikai bitcointartalékról, a Blackrock és más Wall Street-i cégek ETF-jeiről vagy épp az eszköz digitális arany voltáról szólnak. A darknet piacterei, melyek utat nyitottak a bitcoin szárnyalásának, és melyek az első indokát adták a bitcoin értékének ugyan valószínűleg még elfogadják azt, de azóta már több olyan kriptodeviza is született, mely jobban alkalmas a pénz funkcióját betölteni a gyakorlatban.