A legstabilabb biztosítók között a CIG Pannónia

Jelentős növekedést hozott a tavalyi év első kilenc hónapja a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett CIG Pannónia Biztosítónak: csoportszintű nettó nyeresége az előző év azonos időszakához mérten 27 százalékkal, 3,7 milliárd forintra, míg díjbevételei szintén 27 százalékkal, 40 milliárd forintra bővültek. Mégis mi volt a legnagyobb eredmény és mi a legnagyobb kihívás, amivel meg kellett küzdeniük 2024-ben?

Az egyik legnagyobb kihívás mindig a díjbevételek és az eredmény együttes növelése – mert a gyors növekedés általában megnövekedett költségekkel, ráfordításokkal jár –, és ezt a paradoxont tavaly, illetve az elmúlt két évben meg tudtuk ugrani. Úgyhogy ez mindenképpen nagy kihívás és egyben hatalmas eredmény volt, külön kiemelve, hogy a 2021. üzleti év óta folyamatosan dinamikusan – többnyire a piaci átlag felett – növekedtünk. Különös tekintettel arra, hogy nemrég álltunk át az IFRS 17 számviteli sztenderdre. Büszke vagyok rá, hogy olyan elkötelezett munkatársakkal dolgozom együtt, akik szeretnek tanulni és kiváló munkát végeztek.

Ha jól tudom, ez kötelezettség is volt a biztosító mint nyilvánosan működő részvénytársaság számára?

Igen, kötelező volt, ám nekünk sokkal nehezebb dolgunk volt, mint a külföldi biztosítók helyi leányvállalatainak, mivel nekik csak fel kell tölteniük az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat, és onnantól minden egyéb adatszolgáltatás már az anyavállalatuk feladata. Fontos megemlíteni a továbbiakban azt is, hogy a nyilvános részvénytársasági forma olyan prudens és transzparens működést jelent, ahol a befektetők folyamatosan, negyedévről negyedévre nyomon tudják követni a biztosítók működését, ami a magyar biztosítási piacon szinte egyedülálló (még akkor is, ha a magyar biztosítók is ismerik az IFRS17 szerinti eredményeiket).

Ha a tavalyi három negyedévet összevetjük, meglehetősen volatilis volt a profittermelés, a nettó nyereség a harmadik negyedévben gyengébb volt, mint a másodikban, ám messze meghaladta az első három hónapét. Ez egyfajta szezonalitás? A mintázat szerint mindenesetre a negyedik negyedévnek nagyon jónak kellett lennie.

Én is ebben bízom, de nem tartunk még ott, hogy erről nyilatkozni tudjak. Ez a „mintázat” kifejezés egyébként nekem nagyon tetszik. Ezzel kapcsolatban néhány dolgot szeretnék elmondani a jobb érthetőség kedvéért.

Az egyik, hogy az IFRS 17 sztenderdben a biztosító az úgynevezett „year-to-date” jelentési rendszert választotta, ami azt jelenti, hogy az üzleti évben negyedévről negyedévre átértékeljük a saját teljesítményünket, és mindig a legfrissebb adatokat, információkat figyelembe véve tesszük ezt meg, a feltételezés-rendszerünket is korrigálva. Például sűrűn változott a hozamkörnyezet, ami a diszkontált cash flow-n keresztül számottevően befolyásolja a társaság eredményét.

Tavaly az első negyedévben 10,75 százalékos overnight Buborral indultunk, ami az év harmadik negyedévére 6,75 százalékra esett vissza, ráadásul nem lineárisan. Ezért amikor a szezonalitás kifejezést említette vagy ráhibázott, vagy nagyon ismeri a rendszer működését.

Ráhibáztam.

Maga a számviteli rendszer bár abszolút prudens és teljesítményarányos, ám nem feltétlenül lineáris az üzleti évben, ugyanis szolgáltatásarányosan számoljuk el az eredményünket. Az elmúlt három évben egyébként – átnéztem a számokat – folyamatos volt a növekedés, és bár negyedévről negyedévre is nőtt a csoport nyeresége, ám nem lineárisan, éppen a hozamkörnyezet változása és a számviteli áttérés miatt.

Melyik pénzügyi mutatót tartja a legfontosabbnak, amelyből a befektetők a legjobban meg tudják ítélni egy biztosító teljesítményét?

Befektetőként két dologra figyelnék. Egyrészt, hogy a saját elképzeléseimhez mérten hogyan alakul az osztalék, másrészt, hogy merre megy a részvényárfolyam. Békeidőben, vagy amikor egy cégnek jó éve van, ez talán elegendő is, amikor pedig nem olyan kedvezők a külső körülmények, akkor álláspontom szerint fontos, hogy az ember olyan mutatószámokat is keressen, amelyek alátámasztják a vállalat erőfeszítéseit, és árnyaltabb képet adnak a valós vagy vélt sikertelenségnek.

Jelen pillanatban például mi is jelentős informatikai fejlesztéseket, beruházásokat végzünk, ami például befolyásolhatja az adott évi kifizetésre javasolt osztalék-előterjesztésünket, ám a célunkon nem változtattunk, ami az, hogy három-öt éves időtávban erős részvényárfolyammal rendelkező stabil osztalékfizető vállalatként legyünk jelen a tőkepiacon.

Apropó, osztalék, a Concorde szerint a CIG Pannónia eddigi osztalékfizetési trendjét alapul véve akár 40 forintos visszaosztásra is sor kerülhet idén, ami 10 százalék feletti hozamot biztosítana.

Erről, mint mindig, most is a közgyűlés dönt az igazgatóság előterjesztése alapján. Személyes véleményemként azt tudom elmondani, hogy biztosítóként és nyilvánosan működő részvénytársaságként a befektetőink konzervatív és következetes osztalékpolitikát várnak el tőlünk, mely elvárásban fontos szerepe van az adott év tényleges osztalékfizetésének is. Amikor tehát nem kell extra tartalékot képeznünk vagy beruháznunk, akkor célszerűnek tartom az erre felhasználható keretet osztalékként kifizetni. És ami még talán ennél is fontosabb, hogy a befektetőink mindig minden ebbéli konkrét döntésünk kapcsán lássák a döntéseink mögött meghúzódó, végső soron a fentebb említett két cél – árfolyam és osztalék – eléréséért tett erőfeszítéseinket.

A CIG Pannónia Biztosító részben a banki csatornának is köszönheti a sikereit. Ez csak az MBH Bankot jelenti, vagy a jövőben más bankokkal is együttműködnének?

A banki csatornánk az MBH Bankot és tagbankjait, leányvállalatait jelenti. Elvileg ezt bővíthetnénk, de egyelőre hatalmas lehetőséget látok az MBH Bankkal való együttműködésben, így az még egypár évig megfelelő fejlődési lehetőséget biztosít számos szegmensben.

Az egyik elemző hívta fel a figyelmemet arra, hogy a CIG milyen emberpróbáló harcot vív  – mégpedig sikerrel, hiszen növekednek – a masszív tulajdonosi háttérrel rendelkező multikkal a hazai piacon. Mi a siker titka?

Mikor egy ifjú kollégát próbálok a biztosítóhoz csábítani, azt szoktam mondani, hogy sehol máshol az országban – vagy csak nagyon kevés helyen – láthatja át egy biztosító teljes működését, méghozzá úgy, hogy egy fiatal dinamikus csapat tagja lehet. Kikacsinthat például a pénzügyre vagy akár az informatikára is. A multik szervezeteiben, már a méretüknél fogva is, sokkal jobban elválasztják az egyes szakterületeket, így náluk csak egy-egy területen lehetséges a tapasztalatszerzés – velünk ellentétben. Ez persze azt is jelenti, hogy azokat a munkákat is, melyeket a külföldi biztosítóknál az anyacégek végeznek, a mi esetünkben mi végezzük el, ezért aki nálunk néhány évet ledolgoz, az első osztályú munkahelyek között válogathat bárhol a piacon.

Emellett jellemző ránk, hogy nagyon motiváltak vagyunk. Bizonyítani akarunk, utol szeretnénk érni a nagyokat, nyomot szeretnénk hagyni a tevékenységünkön keresztül a hazai piacon. Ez pedig erősen motivál bennünket, amikor mondjuk túlmunkára vagy rendkívüli munkavégzésre van szükség. Röviden összefoglalva tehát rengeteg munka van mögötte, hogy folyamatosan növekedjünk, amire nagyon büszke vagyok.

Decemberben közzétették, hogy 3 milliárd forintot fektettek a nem-életügyekkel foglalkozó CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) nevű leányvállalatukba, amiből 30 millió forint az alaptőkébe, a többi a tőketartalékba ment. Az indoklás szerint a lépésre a társaság működésének finanszírozása, az úgynevezett olasz ügyekből fakadó biztonságos mértékű tartalékolás, valamint a szükséges, elvárt és biztonságos szavatolótőke-megfelelés fenntartása érdekében került sor. Ez nem csökkenti az osztalékra fordítható nyereség összegét? Miért volt erre szükség?

Az úgynevezett olasz üzletágba tartozó egyes – a korábbi menedzsment által megkötött és általam most nem minősített – üzletek kezességnyújtásról szóltak, ami egy nagyon speciális terület a biztosításon belül is, hiszen természetüket tekintve valójában jobban hasonlítanak egy banki termékre, bankgaranciára, mint a biztosítók alaptevékenységére. Hosszú, általában öt-hét éves kifutású termékekről van szó, amelyek közül még egyes biztosítási kötvények nem jártak le. Ergo egyes ügyek nincsenek még teljes mértékben lezárva, mások pedig peresítettek, amely ügyek természetes folyománya, hogy a biztosító időről időre és az ügyek előrehaladtára tekintettel figyelemmel van a biztonságos tartalékképzésre. Ezzel kapcsolatban tettünk a transzparens működés biztosítása érdekében lépéseket.

Mennyire elégedett a CIG-részvények tőzsdei árfolyamával?

Most 428 forinton áll a kurzus, és 374 forinton fordultunk rá az új évre, ahhoz képest, hogy 2023 elején még 230 forinton állt, azaz azóta, két év alatt 86 százalékkal emelkedett a részvényeink prompt árfolyama. Ezért azt mondom, hogy ha a befektetési portfóliómban tartott részvények így drágultak volna, azzal összességében is elégedett lennék. Ugyanakkor nem mondhatom ki, hogy e téren feltétlenül elégedett vagyok, hiszen mint tudjuk, a tőzsde a jövőt árazza, így, bízva magunkban és a növekedési stratégiánk lépéseinek maradéktalan megvalósíthatóságában, azt gondolom, hogy a részvényárfolyamunkat a stratégiai tervünkből fakadó lépéseinkkel hosszabb távon is tartós növekedési pályára sikerül terelni.

Reális célkitűzésnek tartom tehát, hogy a felülvizsgálat alatt álló növekedési stratégiánkban meghatározott célok ütemezett elérése egyben kiszámítható árfolyam-emelkedést is eredményezzen.

Mit vár az idei évtől? Milyen terhet jelent a pótadó?

A biztosítási különadó bevezetése jelentős hatással volt a szektorra. A verseny fokozódott, előtérbe kerültek a működési költségeket csökkentő új digitális megoldások, és bár az iparág alkalmazkodott a változásokhoz, a kivezetésére társaságunk is számít.