A ferihegyi repülőtér felvásárlása nagyságrendekkel dobta meg a hazai M&A-piacot

Az M&A- (vállalati felvásárlások és összeolvadások) aktivitás világszerte a fellendülés jeleit mutatta az előző évhez képest, a globális ügyletek összértéke 2024-ben meghaladta a 2023-as szintet: az előző évi, alig 2900 milliárd dollárról 2024-ben közel 3170 milliárd dollárra nőtt – derült ki az A&O Shearman 2024-es globális M&A-piaci jelentéséből. Az ilyen ügyletek száma eközben némileg csökkent, a 2023-as 58 393-ról 52 057-re esett vissza a tavalyi évben. 

Pörög az M&A-piac világszerte

Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – magasabb M&A-tranzakciós értéket ért el 2024-ben: 

• az Egyesült Államok mintegy 1440 milliárd dollárt, 
• Európa 707 milliárd dollárt, 
• Ázsia csendes-óceáni térsége valamivel kevesebb, mint 610 milliárd dollárt. 

Az LSEG adatai szerint 2024-ben a kelet-közép-európai M&A-piacon 1474 tranzakciót bonyolítottak le, összesen közel 23,1 milliárd dollár értékben, ami enyhe növekedés a 2023-as 1598 ügyletből származó, közel 21,5 milliárd dolláros értékhez képest.

Az A&O Shearman 2024-es globális M&A-piaci jelentésében szereplő elemzéssel kapcsolatban Sahin-Tóth Balázs, az A&O Shearman Budapest M&A-praxisának vezető ügyvédje elmondta: „A kelet-közép-európai M&A-aktivitás a tágabb értelemben vett európai gazdaság elmúlt néhány évre jellemző kihívásai közepette is stabil szinten maradt. Eközben az amerikai M&A-piac résztvevői optimistán fogadták az új amerikai kormányzatot, miközben az amerikai részvénypiacok – részben a dereguláció nyomán várható M&A-piaci fellendülésre számítva – általában emelkedést mutatnak.”

A mesterséges intelligencia és az IPO-k a célkeresztben

A mesterséges intelligencia (MI) iránti érdeklődés erősen befolyásolja az új amerikai kormányzat szakpolitikai javaslatait az MI kínálta lehetőségekkel kapcsolatban. Trump elnök támogatását fejezte ki a nyílt forráskódú MI-modellek iránt, és kijelentette, hogy hatályon kívül fogja helyezni elődje biztonságos, megalapozott és megbízható mesterséges intelligenciáról szóló végrehajtási rendeletét (Executive Order on Safe, Secure and Trustworthy Artificial Intelligence). Ez világszerte új lehetőségeket nyithat meg az ágazatban, mivel az USA globálisan törekszik technológiája exportálására és népszerűsítésére.

2025-ben jóval kedvezőbbnek tűnnek a nem tőzsdei befektetésekből való kilépési (exit) kilátások, 

A Bain & Company elemzése azt mutatja, hogy 2023 végén rekordszámú, 28 ezer vállalat volt a globális magántőkealapok portfóliójában, és ezek összértéke meghaladta a 3000 milliárd dollárt. Sok magántőkealap-kezelő most – kedvezőre forduló piaci feltételek esetén – szeretne kiszállni ezekből a befektetésekből. Ezt a folyamatot tovább erősítheti, hogy az új amerikai elnök várhatóan csökkenteni fogja a társasági adót, hogy az így felszabaduló tőke megkönnyítse a vállalatoknak a növekedési stratégiájuk részeként megvalósítandó felvásárlásokat.

A Draghi-jelentés hatása máig érezhető

Európában olyan szabályozási lépések vannak készülőben, amelyek – megvalósulásuk esetén – várhatóan tovább élénkíthetik az M&A-piacot. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője az Európa versenyképességről szóló 2024. szeptemberi jelentésében azt sürgeti, hogy az uniós fúziós versenyjog alkalmazása során több súlyt kapjon az európai ipar erősítése és védelme. 

Kőmíves Attila, az A&O Shearman Budapest versenyjogi praxisának vezető ügyvédje rámutatott: „A Draghi-jelentés tranzakciókat érintő egyik legfontosabb javaslata az innováció hangsúlyosabb támogatása. Például, ha egy versenyjogi engedélyezés során a hatóság versenyproblémát azonosít, akkor a javaslat szerint a felek ezt azzal is feloldhatnák, ha megfelelő összegű K+F-befektetést vállalnak. Egy másik fontos javaslat szerint a versenyjogi szabályok finomhangolásával kellene segíteni a határokon átnyúló konszolidációt a szétaprózott európai távközlési és katonai-védelmi szektorokban.”

Az európai tranzakciókat nehezítő irányba hat azonban a 2023 végén hatályba lépett, a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló EU-szabályozás (Foregin Susbidy Regulation, FSR). Bár az FSR bürokratikus akadályt jelent, ennek ellenére a Draghi-riport szerint szükség van rá az európai versenyképesség megőrzéséhez, mivel egzisztenciális veszélyt jelentenek az európai iparra bizonyos EU-n kívüli, államilag erősen dotált vállalatok.

A ferihegyi repülőtér dobta meg a magyar M&A-piacot

Európán belül a kelet-közép-európai M&A-piacon is a globális trend érvényesült, mely szerint kevesebb ügyletből nagyobb tranzakciós összértéket ért el a kelet-közép-európai régió a tavalyi évben. 2024-ben közel 23,1 milliárd dollár értékű tranzakció valósult meg 1474 ügyletből, ami enyhe növekedés a 2023-as, 1598 ügyletből származó közel 21,5 milliárd dolláros értékhez képest. 

Az óriási értékbeli növekedés mögött egy nagy tranzakció áll: a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Vinci Airports nemzetközi reptér-üzemeltető 2024 júniusában közösen megvásárolta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér koncessziós társaságát a többek között az AviAlliance, a Malton és a CDPQ alkotta eladói konzorciumtól, 3,2 milliárd dollár értékben, 1,23 milliárd dollár nettó adósságállománnyal. 

Sahin-Tóth Balázs hozzátette: „A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek a magyar Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Vinci Airports általi megvásárlása nemcsak az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi M&A-tranzakciójának számít, hanem egyben pontot tesz Magyarország egyik legfontosabb infrastrukturális eszközének tulajdonosi fejlődéstörténetére.”