Mit lép Powell a verőfényes inflációs adatra, aminek a forint már-már megörült?
Hiába keltett pozitív meglepetést az áprilisi amerikai inflációs adat. A piacok alig reagáltak. Pedig a várt éves alapon 2,4 százaléknál kicsit kedvezőbb, 2,3 százalékos CPI-inflációs adat érkezett Amerikából kedden délután. Míg a maginfláció úgy stagnált, ahogy azt várták az elemzők. Ebből akár közeli kamatvágásra is következtethetnénk. Vagy mégsem? Kamatvágás, dollárgyengülés a forint árfolyamának jól szokott jönni – erősödött is a dollárral szemben majd háromnegyed százalékot kedden, 362,3 környékére, és eközben erősödésnek indult az euró ellenében is.

Máskor ebből kamatvágás következne
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek kevés oka lesz arra, hogy megváltoztassa kiváró álláspontját a fogyasztói árindex áprilisi kedvező értéke miatt. Pedig még a ragadós lakhatási költségek és a szolgáltatások inflációja is javulást mutat. Ennek ellenére azzal lehet számolni, hogy
a jegybankárok a vámvihar előtti csöndként kezelik az áprilisi inflációt.
Más szóval, ha nem lett volna felszabadulásnap a hónap elején, akkor ugyanezekből az adatokból már a kamatvágás következne. De joggal tartanak tőle, hogy a tőzsdéken átsöprő vámvihar előbb-utóbb a fogyasztói árindexben is megjelenik.
A vámvihar még csak ezután jön?
A The Wall Street Journal által az adatközlés után megkérdezett professzionális befektetők arra hívták fel a figyelmet, hogy még túl korai felmérni, miként befolyásolta az árakat Trump elnök kereskedelempolitikája.
Jó inflációs jelentés érkezett, de ez még nem a vámokra adott piaci válasz
– vélekedett Peter Boockvar, a Bleakley Financial Group befektetési igazgatója.
Míg Seema Shah, a Principal Asset Management vezető globális stratégája úgy fogalmazott:
valószínűtlen, hogy az áprilisi CPI már teljes mértékben megragadta a vámok hatását.
Szerinte, az amerikai–kínai kereskedelmi fegyverszünet is felkorbácsolja az inflációt, s elhúzódó bizonytalanságra kell számítani. Amiből a Fed hosszas és óvatos kamatszünete következhet.
Két módszertan
Az Egyesült Államokban két módszerrel számítják az inflációt. Az egyik a most közölt fogyasztói árindex, a CPI, a másik pedig a kereskedelmi minisztérium által közzétett személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a PCE-inflációt részesíti előnyben, míg a mezei befektetők jobbára a fogyasztói árindexet figyelik.



