Trump történelmi bejelentése: még ma kihirdeti a „felszabadulás napját”, lélegzet-visszafojtva figyel a világ – erre kell készülni

Eszkalálódik a vámháború, Donald Trump amerikai elnök szerda este jelenti be az átfogó, kölcsönös vámokat az Egyesült Államok globális kereskedelmi partnereire, a terv részletein azonban sajtóértesülések szerint az utolsó pillanatig dolgoznak.

Az biztos, hogy a „felszabadulás napja” felborítja a szabályokon alapuló kereskedelem évtizedes gyakorlatát, növeli az importőrök és a fogyasztók költségeit, valószínűleg minden oldalról megtorlást von maga után, és recesszióba döntheti a világ legnagyobb gazdaságát és partnerei jelentős részét.

A vámokat Trump a Fehér Ház rózsakertjében jelenti be helyi idő szerint délután négykor (magyar idő szerint este tízkor), és az elnök szóvivője szerint azok azonnal életbe is lépnek, ahogyan az egy hónapra felfüggesztett tarifák is Mexikóval és Kanadával szemben. Már érvényesek az alumínium- és acélimportra kivetett vámok, és csütörtökön hatályossá válnak az importautókra vonatkozók is.

A kölcsönös vámok bevezetésével Trumpnak az a régóta hangoztatott célja, hogy kiegyenlítse a minden árucikkre külön meghatározott, általában alacsonyabb amerikai vámtarifákat a más országok által kivetettekkel, és ellensúlyozza az amerikai exportot hátrányosan érintő nem vám jellegű akadályokat, de főképp visszavigye az Egyesült Államokba a feldolgozóipart.

Egyelőre nem egyértelmű, mi lesz a pontos döntés, egyes hírek szerint az elnök azt is fontolgatja, hogy 20 százalékos általános vámot szab ki.

Trump 19-re húz lapot a kölcsönös vámok bevezetésével

A CNBC értékelése szerint Trump a szerdai döntéssel második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatát vállalja, arra fogad, hogy az importra kivetett széles körű vámok új korszakot indítanak az amerikai gazdaság számára.

A tét azonban nem is lehetne nagyobb. A „felszabadulás napjára” ugyanis többéves mélypontra zuhant a fogyasztói bizalom, márpedig a fogyasztói kiadások teszik ki az amerikai gazdasági tevékenység kétharmadát. Az amerikaiak – joggal – attól tartanak, hogy a vámok újra felpörgetik az inflációt, a befektetők pedig attól, hogy a magasabb árak csökkentik a profitot.

A Yale University Budget Lab számításai szerint a 20 százalékos általános importvám miatt a már kivetettekkel együtt legalább évi 3400-4200 dolláros pluszköltsége lesz egy átlagos amerikai háztartásnak. (Egy dollár 372,1 forint.) Így egyúttal az átlagos effektív amerikai vámtétel 1872 óta a legmagasabb, 32,8 százalékos szintre ugrana.

Ha pedig a vállalatok és a fogyasztók visszafogják a kiadásaikat, akkor az recesszióba döntheti az amerikai gazdaságot. A vámháború a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint is visszafogja a növekedést és felpörgeti az inflációt az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában. A szervezet legfrissebb jelentésében ezért megvágta a globális növekedési kilátásokat is.

A felzaklatott befektetők több mint egy hónapja agresszívan adják el az amerikai részvényeket, amelyeknek az értéke február közepe óta közel ötezermilliárd dollárral csökkent – emlékeztetett a Reuters. A Wall Street kedden vegyesen zárt, a befektetők várják Trump bejelentésének részleteit.

Minden oldalról várhatók a válaszcsapások

Még mindig vannak olyan szakértők is, például Joseph LaVorgna, Trump korábbi gazdasági tanácsadója, jelenleg az SMBC Nikko Securities vezető közgazdásza, akik változatlanul úgy gondolják, hogy mindez csak tárgyalási taktika az elnök részéről, és idővel ki fog fizetődni.

Az eddigi reakciók nem ebbe az irányba mutatnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten határozott választ ígért, Mexikó csütörtökön, a részletek ismeretében hozza meg a válaszintézkedéseket, Kanadában bojkottálják az amerikai termékeket.

Kína nemcsak viszontvámokat, hanem exportkorlátozásokat is bevezetett, és szorosabbra fonja az együttműködést két nagy regionális riválisával, az Egyesült Államok legfőbb délkelet-ázsiai szövetségesével, Japánnal és Dél-Koreával.

Folytatódik a bizonytalanság a „felszabadulás napja” után is

A befektetők és a vállalatvezetők a bizonytalanságot szeretik a legkevésbé, az pedig marad a „felszabadulás napja” után is, mert követni fogják a válaszintézkedések, és eszkalálódni fog a már egyébként is súlyos kereskedelmi és vámháború.

A CNN Fehér Házból származó értesülése szerint kedden még mindig nem volt végleges döntés, különböző opciókat terjesztettek Trump elé. Ha a kölcsönös vámokat választja az általános helyett, az a Morgan Stanley friss elemzése szerint különösen a fejlődő országokat, elsősorban 

• Indiát, 
• Brazíliát, 
• Vietnámot, 
• más délkelet-ázsiai 
• és afrikai országokat

sújt majd, mert az ő esetükben a legnagyobb a különbség a vámok között. De az Európai Unió is magas vámokra számíthat az áfa és a digitális szolgáltatásokra kivetett adó miatt, ami nem vám jellegű akadály.