BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Fed kapusdilemmája: merre vetődjön Jerome Powell?

Vesztes-vesztes játszmát kockáztat a Fed: egyszerre veszítheti el az infláció és a recesszió elleni harcot, ami előrevetíti a stagfláció rémképét.

Mint a futballcsapatok hálóőrei a 11-esnél, olyan kapusdilemmával néznek szembe a mostani Fed kamatdöntő ülésen az amerikai jegybankárok. Vajon Powell vetődjön az egyik oldalra, s a kamatok magas szinten tartásával kezelje az inflációt, vagy vetődjön a másik oldalra, s a gazdasági növekedés kifulladását orvosolja a kamatcsökkentéssel?

US Fed keeps interest rate constant, as expected
Kapusdilemma: merre vetődjön Powell? / Fotó: Anadolu via AFP

A kapusdilemma veszélye: a vesztes-vesztes játszma 

Vesztes-vesztes játszmát kockáztat a Fed: egyszerre veszítheti el az infláció és a recesszió elleni harcot, ami előrevetíti a stagfláció rémképét. Ha nem megfelelő stratégiát választanak, akkor könnyen belesodródhatnak egy olyan játszmába, melynek mindkét kimenetele veszteséggel jár. És

esély sincs a nyereségre. 

A kedden kezdődő kétnapos kamatdöntő ülésen a piac arra számít, hogy Jerome Powell, a Fed elnöke kiterjeszti a kamatcsökkentéssel kapcsolatos kiváró álláspontot, de jó eséllyel stratégiát dolgoznak ki a kamatvágások finomítására. 

Célravezető lehet a kiszámított türelem.

A tisztviselők el akarják kerülni az infláció elleni küzdelem idő előtti feladását. Ha ugyanis a gazdasági lassulás elleni védekezés során korán lépnek, akkor még rátesznek egy lapáttal a vámok miatt már eleve is fokozódó, rövid távú inflációs nyomásra.

Powell úgy nyilatkozott pár hete, hogy 

nehéz döntés lesz, de nem félünk meghozni.

 

Hol erre, hol arra vetődtek

Évizedes visszatekintésben mindkét irányú vetődésre láthattunk példát. Általában azért az volt a jellemző, hogy a Fed addig várt, amíg a makroadatok nagyon biztosak lettek, ám ezt követően gyorsan lépett. Ugyanakkor az irány mindig kérdéses volt. Mert gyakran előfordult, hogy a kedvező hatások maximalizására törekedtek. Ez történt tavaly, amikor kamatot vágtak, miután az infláció csökkent. Máskor a jegybank a legrosszabb hatások minimalizálására összpontosítva hozott döntéseket. Ilyen volt a helyzet 2022–2023-ban. Akkoriban agresszíven emelték a kamatokat, recessziót kockáztatva, hogy megakadályozzák a magas infláció megszilárdulását.

Elemzők szerint Trump elnök kiszámíthatatlan vámpolitikája 

arra kényszerítheti a Fedet, hogy a kockázatok minimalizálására törekedjen.

Az importvámok ugyanis rövid távon felfelé nyomhatják az árakat, míg a hirtelen bevezetésük által generált bizonytalanság lelassíthatja a gazdasági tevékenységet, ami stagflációt eredményezhet. 

Csak túl késő ne legyen!

A magasabb árak kockázata miatt a Fed halogatja a kamatvágást, amely élénkíthetné a gazdaságot. Ehelyett arra összpontosíthatnak, hogy az egyszeri áremelkedés ne tápláljon tartós inflációt.

Kérdés, hogy miként reagál a Fed az esetleg romló munkaerőpiaci adatokra. Egy másik kihívás pedig abból adódik, hogy az inflációval kapcsolatos fogyasztói és üzleti elvárások önbeteljesítők, ezért döntő szerepet játszanak annak meghatározásában, hogy mi történik az árakkal. 

Vagyis fontos szerepe lehet a jegybanki kommunikációnak. Mert Powell galambbeszéddel sem feltétlen gyorsítja a gazdaságot, s héjakommunikációval sem kerüli el biztosan az inflációs várakozásokat.

Árnyalja a képet, hogy az elnök nem szimpatizál a most formálódó Fed-stratégiával, s Trump már most is „Késő Úrnak” csúfolja Powellt.  

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.