késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
BÉT 35: minden az IBUSZ-szal kezdődött
Az IBUSZ-részvénnyel indult újra 1990. június 21-én a budapesti értéktőzsde a Váci utcai Trade Centerben. A BÉT tavaly év végi 17 837 milliárdos kapitalizációja, s a közel 12 milliárdos átlagos napi forgalom felől nézve, egészen elképesztő a hőskor tőzsdeterme, ahol az első időszakban még a nyílt kikiáltásos kereskedés dívott, némi elektronikus támogatással.
Kezdetben a szabályokról is vitatkoztak
Ha valaki 1990-ben benézett a tőzsdére, azt láthatta, hallhatta, hogy rendesen vagy két tucat alkusz kötöget, időnként tisztázó beszélgetéseket folytatva a kereskedési szabályokról, s volt olyan nap, hogy 70 perc alatt lement a teljes kereskedés.
Jellemző a 35 évvel ezelőtti egy részvényes újraindulás nehézségeire, hogy a pesti tőzsdén már annak születésekor,
1864-ben is 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek.
De Hardy Ilona, a jogelőd Értékpapír Titkárság vezetője, majd a Budapesti Értéktőzsde első ügyvezető igazgatója 1989–90-ben töretlenül hitt abban, hogy újra lesz magyar értékpapírpiac. Ahogy akkoriban mondta egy interjúban:
a privatizáció részvénytúlkínálatát előbb-utóbb felszívja a tőzsde.
Persze, az is fontos – tette hozzá –, hogy az állam ne vonjon el minden jövedelmet és adókedvezményekkel támogassa a részvényvásárlást.
Az első években
- a Skála-Coop,
- a Mol,
- az OTP,
- a Matáv (Magyar Telekom),
- a Domus,
- a Globus
- és a Richter
magánosításában játszott jelentős szerepet a pesti tőzsde.
Béla bácsi kapcsolta össze a két tőzsdét
Volt egy alkusz, aki már az 1948. május 15-én bezárt régi tőzsdén is dolgozott, s még az 1990. június 21-én kinyitott új tőzsdén is kereskedett. Jancsó Béla, vagy ahogy mindenki szólította, Béla bácsi a Co-Nexus értékpapír-kereskedelmi igazgatója. Még 1946-ban lett a tőzsde rendes tagja.
Élmény volt őt hallgatni. Hihetetlen történetei voltak a második világháború utáni hiperinfláció korszakából, amikor
törtaranyban folyt a jegyzés, mert a pénz semmit sem ért.
Jancsó Béla óriási hibának tartotta a tőzsde 1948-as bezárását, mert úgy vélte:
elveszett az a szellemi tőke, ami közel egy évszázad alatt felhalmozódott.
Gyakori vendég volt André Kostolany
Azokban az években gyakori vendég volt Budapesten a legendás magyar származású spekuláns, André Kosztolany, számos népszerű tőzsdekönyv szerzője. Pár hónappal a tőzsdenyitás előtt beszélgettünk arról, hogy mi értelme Pesten tőzsdét nyitni.
Nem lenne egyszerűbb Bécsbe járni, mint tusfürdőért?
Nos, Kostolany akkor erre azt mondta:
tőzsde nélkül nem lehet privatizálni a magyar gazdaságot.
Nem elegendő, ha a vállalatok egymás részvényeit vásárolják, a takarékoskodó kisembereknek is tulajdonjoghoz kell jutniuk. És a magyar részvényeknek a pesti tőzsdén van a helyük – hangsúlyozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.