Esik az olaj, pedig ismét szállnak a rakéták - mi áll a furcsa együttállás mögött?

Izrael Irán elleni támadásának első híreire ugyan egyértelműen nagyot ugrott a Brent kőolaj ára, a fekete arany a háború elhúzódósával nemhogy nem drágult tovább, egyenesen lefordult 78 dollár körüli szintjeiről, majd mikor kiderült, hogy Amerika lebombázta Irán három fontos atomlétesítményét, majd Irán válaszként megtámadott egy katari amerikai támaszpontot, tovább esett a kurzus, és ennek az egyértelmű eszkalációnak az ellenére is 68 dollárig korrigált kedd délelőttre, visszatérve ezzel a márciusi–áprilisi szintekre. 

Süllyed az olaj, pedig emelkedésre számítottak a piacok

Ez az eseménysor azért érdekes, mert az olajnak egy olyat esetben, amikor az ellátási lánca ilyen mértékben veszélybe kerül, egyértelműen drágulnia kellene – így történt ez a háború kitörésekor is. A további eszkaláció kapcsán ugyanakkor ennek éles ellentettje tapasztalható, és a befektetőkben joggal merült fel a kérdés, hogy mi áll ennek a látszólag logikátlan árfolyam-alakulásnak a hátterében. A szakértők szerint röviden és tömören arról van szó, hogy 

• a befektetők megnyugodtak, hogy a háború nem gyűrűzik majd tovább a régió többi országára is, 
• ezért csökkentek az ellátási láncok megszakadásával kapcsolatos félelmek, 
• így az olaj prémiuma is, 
• ami az árfolyam azonnali és jelentős, több mint 10 százalékos csökkenésében csapódott le. 

Az elemzők szerint az ördög a részletekben rejlik: Irán ugyanis már az amerikai bázis elleni támadás előtt előre jelezte Amerikának és Katarnak, hogy érkezik majd egy, a jelek szerint szimbolikus jelentőségű csapás részükről a bázis ellen, így a felek fel tudtak készülni az elhárítására – amit teljes egészében meg is tettek, egyetlen rakéta sem ért célt, a felek pedig nem sokkal ezután be is jelentették a tűzszünetet, amit egyébként mindkét fél többször is megszegett, de az olaj ára egyre lejjebb kerül ennek ellenére is.

A diplomáciába vetett hit állhat az olaj gyengélkedése mögött

Az Erste elemzői szerint a kőolaj ára összeomlott két nap alatt, miután kiderült, hogy olajlétesítmények nem sérültek a konfliktusban, és Irán nem zárta le a Hormuzi-szorost. További lendületet adott a csökkenésnek, hogy Donald Trump bejelentette, Irán tűzszünetet hirdetett a konfliktusban, amit később Izrael is megerősített. Úgy tűnik tehát, hogy az Irán és Izrael közti háború egyelőre nyugvópontra jutott, ami kiárazta a geopolitikai prémiumot az olajárakból. A piac alapvetően túlkínálatos, amit tovább növelhet, ha az OPEC+ tovább emeli termelését és csökkenti önkéntes termelésvágási volumenét. Ez pedig alacsonyabb nyersolaj árakat eredményezhet – mutattak rá az Erste elemzői.

Mások szerint az, hogy Irán nem indított elsöprő támadást sem amerikai, sem izraeli célpontok ellen az atomlétesítmények állítólagos, egyelőre iráni oldalról meg nem erősített megsemmisítése ellenére sem, azt mutatja, hogy Irán sem szeretné kibővíteni a konfliktust, tartva egy valóban megsemmisítő erejű amerikai beavatkozástól, így a labda ismét a diplomácia térfelén pattoghat majd, ez pedig csökkenti a félelmeket. 

A szakértők szerint egyébként nem kirívó, amit most látunk az olajpiacon, a Forbes elemzői szerint ugyanis az olaj a múltban is rendre emelkedett a félelmekre, majd esett a realitásra – ez a trend egyébként a részvénypiacokon is nem egyszer megfigyelhető volt az idén, a befektetők tömegesen adták el részvényeiket a vámháborús bizonytalanságban, majd vették azokat vissza ugyanilyen tempóban, miután a bizonytalansági faktor csökkent.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden ne tudna ismét a feje tetejére állni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy több szereplő is van jelenleg a Közel-Keleten, aki alaposan meg tudná nehezíteni az olaj globális ellátásai láncainak működtetését – a pillanatnyi árfolyammozgásokból így hosszabb távú következtetéseket sem érdemes levonni.