Inkább a profikra hallgassunk, mint a szomszédunkra
A hagyományos részvénykiválasztás meglehetősen munkás és hosszadalmas folyamat. Top-down szemléletből kiindulva először az általános makrokörnyezetet elemezzük. Második lépésben az adott ágazat jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait vesszük górcső alá. Ezután a vállalatnak az iparágban betöltött szerepét, fundamentumait, jövőbeli növekedési lehetőségeit árazzuk be. Végezetül a fair részvényárfolyam meghatározását követően összehasonlítjuk a jelenlegi piaci árral: ha az alulértékeltség mértéke jelentős, akkor vételi pozíciót veszünk fel a részvényben.
Másik lehetőség, hogy a piaci szereplők viselkedését tanulmányozzuk. A minősített/intézményi befektetők nagyobb befektetési tapasztalattal rendelkeznek, mint az átlagbefektető, és hosszabb távon gondolkodnak. Ellenben a lakossági/retail befektetőknek többnyire kevés a tőkepiaci tapasztalatuk, döntéseiket nemegyszer intuíciók alapján hozzák meg, és rövid távon fektetnek be.
Ennek pedig egyenes következménye a rossz befektetési döntések meghozatala és a tőkepiaci veszteség.
Egy a Journal of Finance folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a Robinhood online brókercég ügyfelei által vásárolt részvények átlagosan 5 százalékot veszítenek értékékükből a portfólióba kerülésüktől számított egy hónapon belül.
A Robinhood 2018-as indulása forradalmasította a brókerpiacot: ez volt az első olyan online kereskedési platform, ahol a felhasználók tranzakciós díjak nélkül tudtak részvényekkel kereskedni. Az igazi robbanás a Covid-járvány idején, 2020-ban jött el. A bezárkózás idején jelentősen megnőtt az ügyfélszám és az aktivitás: a Robinhood felhasználói a hozzájuk hasonló online brókercégek forgalmának többszörösét produkálták, a spekulációval keveredett szerencsejáték pedig nagy hatással volt bizonyos tőzsdei részvényekre. Jó példa erre a Gamestop 2021. év eleji mozgása: a részvény árfolyama két héten belül több mint nyolcszorosára emelkedett, majd visszaesett a kiinduló szintjére.
A profik a dollár ellen, a lakossági befektetők rá fogadnak
Nemcsak a részvény-, hanem a devizapiacon is kialakulhatnak hasonló szituációk. Erre jó példa az euró-dollár idei teljesítménye:
Az árfolyamnak sikerült kitörnie egy közel húszéves csökkenő trendvonal fölé, tehát idén jelentős dollárgyengülést láthatunk a devizapiacon. Ennek nagyrészt gazdasági és politikai okai vannak.
- Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyeletének június 17-i adatai szerint a profi alapkezelők 79 százaléka dollárgyengülésére fogad (a dollárindexben levő nyitott pozíciók alapján).
- Ezzel szemben a Saxo Bank, az egyik legnagyobb lakossági online brókercég adatai szerint az ügyfeleik 81 százaléka euró-dollár shortban van különböző termékekben (határidős ügyletek, illetve opciók).
Tehát az intézményi befektetők a dollár ellen, míg a lakossági befektetők a dollár mellett fogadnak úgy, hogy tavasz óta folyamatosan gyengül a dollár.
Összességében mindig érdemes megnézni a piaci pozicionáltságot kereskedés előtt. Ha valamelyik eszközben túlzott anomáliát látunk, akkor azt nemcsak konkrét vételi vagy eladási pozícióval, hanem opciókkal is megjátszhatjuk. Ez utóbbi a vételi/eladási jog kifizetése miatt költséggel jár, ugyanakkor biztonságot is nyújt, ha nem jön be számításunk.
