EU–USA kereskedelmi tárgyalások: lejár a 90 napos moratórium, megállapodás vagy újabb vámtarifák?
A nemzetközi gazdasági színtér figyelme a héten az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokra irányul, ugyanis július 9-én lejár a 90 napos moratórium, amely eddig lehetőséget biztosított a feleknek a vámháború elkerülésére. Ez a határidő vízválasztó lehet: vagy sikerül elvi megállapodásra jutni, amely stabilizálhatja a kétoldalú kapcsolatokat, vagy újabb vámemelések és megtorló intézkedések következhetnek, amelyek súlyos gazdasági következményekkel járhatnak mindkét fél számára.
A szakértők szerint az alábbi lehetséges forgatókönyvek egyike fog megvalósulni:
1. Alapforgatókönyv (Baseline)
A felek megállapodnak egy „elvi egyezményben”, amely fenntartja a jelenlegi vámokat, korlátozza az EU válaszlépéseit, és előkészíti a terepet a további tárgyalásokhoz. A GDP-re gyakorolt negatív hatás ebben az esetben -0,6 százalék lehet.
2. Korlátozott megállapodás (Limited Deal)
Ez a forgatókönyv kisebb engedményeket tartalmazna az EU számára, például kvótákat vagy szektorális mentességeket. Az EU cserébe vállalná az amerikai termékek nagyobb arányú importját. A GDP-re gyakorolt hatás -0,5 százalék körül alakulna.
3. Tartós megállapodás (Lasting Deal)
A legkedvezőbb kimenetel, amelyben az EU mentességet kapna a kritikus termékekre kivetendő jövőbeli amerikai vámok alól, és elkerülné a megtorló intézkedéseket. Ez a forgatókönyv csupán –0,2 százalékos GDP-visszaesést eredményezne, miközben csökkenne a bizonytalanság és javulnának a pénzügyi feltételek.
4. Megállapodás hiánya (No Deal)
Ebben az esetben az USA akár 20–50 százalékra is emelheti a kölcsönös vámokat, ami súlyos kereskedelmi konfliktust eredményezne. Az EU válaszlépései sem maradnának el, és a GDP akár –1,4 százalékkal is csökkenhetne.
A szakértők szerint a legvalószínűbb kimenetel az „elvi megállapodás”, amely ugyan nem oldja meg a kereskedelmi feszültségeket, de időt nyer a feleknek a részletesebb egyeztetésekre. A legnagyobb kockázatot a kritikus termékekre – például gyógyszerekre, vegyi anyagokra és elektronikai eszközökre – kivetendő új amerikai vámok jelentik, amelyek az EU exportjának utolsó harmadát érintenék.
A kereskedelmi feszültségek inflációs hatása összességében dezinflációs lehet, mivel az erősödő euró és a kínai áruk európai piacra történő átirányítása lefelé nyomhatja az árakat. Az elemzőházak becslése szerint a fogyasztói árak szintje 2027 végéig akár 0,3 százalékkal is csökkenhet.
A tárgyalások kimenetele tehát nemcsak a vámokról szól, hanem az európai gazdaság növekedési kilátásairól, az inflációs pályáról és a globális kereskedelmi rend jövőjéről is. A következő napok döntő jelentőségűek lehetnek az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatok alakulása szempontjából.
A részvénypiaci reakciókat tekintve az esetleges megállapodás, amire csekély az esély, általános emelkedést hozna a piacokra, különösen az exportorientált iparágakban (autóipar, gépgyártás, vegyipar), és az euró további erősödése lenne a legvalószínűbb a növekedési kilátások javulása miatt.
Az elvi és korlátozott megállapodás esetén a részvénypiacok mérsékelt pozitív reakciója várható, de a bizonytalanság fennmarad továbbra is, ami jelentős volatilitást hozhat a piacra, annak tükrében is, hogy újra historikus csúcsaira emelkedett a globálisan iránymutató S&P 500 részvényindex és jelentős túlvettség is kialakult az indexben. A szektorhatásokat tekintve a félvezetők, gyógyszeripar és repülőgépgyártók részvényei érzékenyebbek lehetnek a részleges megállapodások tartalmára.
Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak és az USA 50 százalékos vámot vezet be az EU-termékekre, amire az EU ellenintézkedésekkel válaszol abban az esetben jelentős esés bontakozhat ki a részvénypiacokon és az árupiacokon globálisan.
