Állampapír: heteken belül jöhet az ezermilliárdos kibocsátás, brutális túlkereslet várható - legutóbb egymást taposták a befektetők, amikor erre sor került

Szerdán ismertette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövő évre vonatkozó finanszírozási tervét, melyből kiderült, 2026-ban nettó 2541 milliárd forint értékben készül devizakibocsátásra, a devizakötvények azonban ebből mindössze 1482 milliárd forintnyit tesznek majd ki, szemben a tavalyi, 2107 milliárd forintos kibocsátással ugyanezen a soron. A jelentős súlycsökkenés elsősorban a SAFE hitel lehetséges felvételének tudható be, melyből 781 milliárd forinttal számol az ÁKK, de ezen források megérkezte körül egyelőre azért még vannak kérdőjelek. Az ÁKK pontos ütemtervet nem közölt a devizakötvény-kibocsátásról, annyit viszont Hoffmann Mihály elárult, hogy az első fél évben kerülhet sor a tranzakcióra – az elmúlt évek trendjei alapján azonban elég erős tippet lehet megfogalmazni arról, pontosan mikor is jöhetnek majd az új állampapírok a piacra.

Brutális túljegyzés mellett fogytak az idén a devizás magyar állampapírok

Az Államadósság Kezelő Központ az idén három részletben teljesítette az éves devizakötvény-kibocsátási vállalását:

• januárban 2,5 milliárd eurót vont be a kötvénypiacról, négyszeres túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárdot 10 éves, hagyományos (midswap felett 205 bázispontos prémiummal, 4,5 százalékos kuponnal), valamint 1,0 milliárdot 15 éves zöld kötvény formájában (midswap felett 235 bázispontos prémiummal, 4,875 százalékos kuponnal);
• júniusban 4,0 milliárd dollár adósságot bocsátott ki, háromszoros túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárd dollárnyi 5 éves (UST felett 145 bázispont, 5,375 százalékos kupon), 1,0 milliárd dollárnyi 10 éves (UST felett 175 bázispont, 6 százalékos kupon) és 1,5 milliárd dollárnyi 30 éves (UST felett 195 bázispont, 6,75 százalékos kupon) konvencionális kötvény formájában;
• valamint júliusban 5 milliárd kínai renminbi értékben, ebből 4 milliárd renminbi 3 éves (2,5 százalék hozam) és 1 milliárd renminbi 5 éves (2,9 százalék hozam) konvencionális Panda kötvény formájában. Utóbbi egyébként a leghosszabb lejáratú szuverén Panda kötvény a piacon, illetve a legnagyobb kibocsátás is volt a maga nemében.

Az ÁKK egy évvel korábban még inkább januári fejsúllyal bocsátotta ki a devizakötvényeket , dollárban denominált papírokat 2024 első hónapjában 2,5 milliárd dollár értékben, euróst két héttel később 1,5 milliárd euró értékben, jenben denominált kötvényt pedig szeptemberben dobott piacra, összesen 39,6 milliárd jen értékben. Ha a múltat bármilyen következtetés alapjául vehetjük, 

Az ÁKK tavalyi időzítése mondhatni kiváló volt, már ha az ember a forint árfolyamának alakulásán keresztül nézi a tranzakciót: a januári eurós kötvénykibocsátás ugyanis még mai szemmel nézve egészen szürreális, 415-ös euróárfolyam mellett ment végbe, szemben a jelenlegi, 383 környéki szintekkel, így kijelenthető, hogy a forint ralijának köszönhetően az első évben közel 3,6 milliárd forintot tud „megspórolni” (mármint ennyivel kevesebbet fizet ki forintban, mint a kibocsátáskori árfolyam mellett kellett volna) a kibocsátó a kamatfizetéseken. 

Az ÁKK egyébként a friss kibocsátási terv szerint jövőre is fontos támaszként tekint a hazai lakossági állampapír-befektetőkre az államháztartás finanszírozása kapcsán: az ÁKK 2026-ban 1000 milliárd forint összegű nettó állampapír-vásárlással számol a háztartások körében (158 milliárd forinttal több, mint az idén), ami két részből áll össze, 

• egy 1300 milliárd forintos nettó lakossági állampapír-kibocsátásból, 
• illetve abból, hogy számításaik szerint az októberi ráncfelvarrás nyomán a diszkontkincstárjegyek állománya 300 milliárd forinttal csökken majd, ahogy a lakosság folytatja a fix kamatozású papírok felé történő újrapozicionálását.

A lakossági állampapírpiac az októberi kínálati átalakítást követően valóban brutális lendületet vett, ezzel a Világgazdaság is rengeteget foglalkozott.