Rossz hír az autósoknak: az olajáradatról szóló jóslatokból nem lett semmi – egyre magasabbak a világpiaci árak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt év végén az olajpiacon szinte konszenzus volt arról, hogy túlkínálat alakul ki idén a nyersanyagból, és a kőolaj ára csak lefelé mehet. Ezt az egyetértést még Nicolás Maduro venezuelai elnök eltávolítása sem törte meg, sőt volt, aki a venezuelai olaj gyors világpiaci visszatérésére számított, ami tovább nyomhatja lefelé a globális árakat.
Az olaj piacán már nem a túlkínálatról, hanem a geopolitikai veszélyekről beszélnek a kereskedők
Arra ugyan számos elemző felhívta a figyelmet, hogy a dél-amerikai ország olajtermelésének felpörgetése jelentős időt és tőkét vehet igénybe, ám arra talán kevesen számítottak, hogy az olajárak január végére jelentősen emelkednek. Mégis azoknak lett igazuk, akik erre számítottak: csütörtökön a Brent olajfajta hordónkénti ára már a 71 dolláros szintet is átlépte, amire tavaly augusztus óta nem volt példa. A Brent ára több mint 15 százalékot emelkedett az év kezdete óta, miután a túlkínálat veszélyét a geopolitikai feszültségek váltották, mint a piac figyelmének irányítóját.
A Bloomberg összefoglalója felidézi, hogy a csütörtöki közel 5 százalékos áremelkedéshez hozzájárult, hogy
szerdán a Truth Social közösségi oldalon Donald Trump amerikai elnök ismét megfenyegette Iránt.
A venezuelai beavatkozás után az elnök szavainak a Közel-Kelet felé tartó amerikai hadihajók is súlyt adnak, miközben Kazahsztán olajtermelését is zavarok akadályozzák. Mindez a piaci hangulatban is jelentős változásokat hozott, így megnőtt az olaj drágulására fogadó kereskedők száma, ami felfelé hajtotta az árakat.
Ennyivel lehet drágább az amerikai–iráni feszültség miatt az olaj
A CitiGroup elemzője, Anthony Yuen szerint a geopolitikai prémium hordónként 3-4 dollárral dobhatja meg az olaj árát, és tovább maradhat emelkedett szinten, mint azt a piac gondolná, annak ellenére, hogy az év elején mindenki óriási túlkínálatra számított.
Egy amerikai csapás megzavarhatja a Közel-Keletről induló olajellátást, mely a világpiac harmadát adja, különösen, ha az iráni válaszcsapás a Hormuzi-szorost is célba veszi. A szoroson keresztül nemcsak kőolaj, de LNG-szállítmányok is keresztülhaladnak, így az ottani kockázat növekedése az olajpiac mellett a tágabb energiapiacra is negatív hatást gyakorolhat.
Márpedig Trump az elmúlt hetekben többször is megfenyegette a perzsa országot, korábban a rendszer elleni tüntetőkkel szembeni kemény hatósági fellépés miatt, újabban pedig ismét az iráni atomprogramot vette célba bejegyzéseiben. A magyar autósok számára csak az jelenthet némi vigaszt, hogy a forint ereje a dollárral szemben valamelyest tompíthatja a nyersanyag drágulását.
