A szárnyaló török piacnál is izgalmasabb lehet idén az isztánbull
Az elmúlt hónapok azt mutatják, hogy néhány erősebb trend van jelenleg a piacokon: ilyen a dollár szinte folyamatos gyengülése és a nyersanyagok szárnyalása. Az olaj talán az egyetlen kivétel, ami inkább csak stagnál vagy oldalaz 60 és 70 dollár között. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet éppen az alapkamat csökkentésre próbálják rákényszeríteni, egy csökkenő inflációs környezetben, ami talán még tovább gyengítheti a zöldhasút.
Nem árt az óvatosság a janicsárok földjén
Ha meg kéne neveznem, hogy mi a legideálisabb környezet a fejlődő/feltörekvő piacok számára, pont a fentebb leírtakat mondanám.
Nem csoda, hogy a fejlődő piacok többsége szárnyal.
Igy van ez a török piaccal is, ahol az év/év alapú inflációs mutató a tavalyi 40 százalék feletti szintről akár 20 százalék alá is mérséklődhet jövőre. A török gazdaság számára az infláció visszaszorulása, a gyengébb dollár és a mérsékelt olajár a tökéletes egyveleg. Nem csoda, ha idén már USD-ben mérve majdnem 20 százalékot menetelt a török piac vezető irányadó indexe a XU100-as, pedig még csak januárt írunk. A befektetők már többször láttak lehetőséget a török piacban, de sokan vannak azok, akik több alkalommal is megégették magukat azzal, hogy a „janicsárok földjére" merészkedtek.
Szinte
mindig ugyanaz a történet vége a törököknél,
hogy valami olyan belpolitikai (nem igazán demokratikus) esemény rázza meg a piacokat, amely teljes befektetői kiábránduláshoz vezet. Nem tudom, hogy ezúttal másképpen lesz-e („This time is different”), de nagyon mélyről lemaradóként indult meg idén ez a piac, talán sikerül 2026-ban a török tőzsdének újra visszanyerni a külföldiek bizalmát?!
Azért vázoltam fel ezt így bevezetőként, mert Törökország jó példája annak, ami miatt óvatosnak kell lennünk minden fejlődő piaci befektetésünknél, és csak a nagyobb országkockázatnak megfelelő pozícióméretet érdemes felvenni ilyen esetekben.
Fókuszban az isztánok
Mi a legvonzóbb és legizgalmasabb befektetési célpont a feltörekvő országok közül számomra 2026-ban? Véleményem szerint: Kazahsztán és Üzbegisztán. Talán mindenki emlékszik, hogy az OTP is vett egy bankot a térségben (az Ipotekat) Üzbegisztánban 2022 végén. Akkor nem értettem, mit keres egy magyar bank Üzbegisztánban, ami azért nem a szomszédunkban van. Ez a hír felkeltette az érdeklődésemet, és egy kicsit elkezdtem jobban foglalkozni az „isztánokkal”. Amit érdemes kiemelni ezekkel az országokkal kapcsolatban, hogy
nagyon jó a demográfiájuk.
Kazahsztánban jelenleg 21 millióan élnek, de ez a szám 2030-ra 22,5 fölé nő, míg Üzbegisztánban a mostani 37,4 milliós népesség 40 millióra emelkedik majd az évtízed végére. Ennek egyrészt kulturális okai is vannak, de szerepet játszik az is, hogy a szociális és jóléti ellátási rendszerek nem túl fejlettek. A politikai berendezkedés mindkét országban erősen centralizált, autoriter elemekkel, tehát közel sincs demokrácia. Ugyanakkor mindkét országban elindultak a piacgazdaság kialakításának irányába, és jelentős reformokat is bevezettek ennek érdekében. Nem csoda tehát, ha a növekvő népesség és a piaci szemléletű reformok együtt meghozták az eredményeket. Mindkét állam
stabilan 5 százalék feletti növekedést produkált az elmúlt években.
Kazahsztán talán annyival van előrébb, hogy már régóta megnyitotta a kapuit a külföldi befektetők előtt, és így több iparágban is találhatunk érdekes befektetési lehetőségeket. A makró szemléletű („top down”) megközelítés esetén a pénzügyi szektor talán mindig a legkézenfekvőbb befektetési terep, ahol ebben az estben egy alacsony bázisú hitelpenetrációról indulva hatalmas növekedést mutat jelenleg a bankszektor. A kazah hitelintézetek közül van olyan bank (Halyk bank), amelyik
nem csak a helyi tőzsdére, de a londoni piacra is be van vezetve,
így elérhető minden külföldi befektető számára is. De találunk a papírok között érdekes, feltörekvő légitársaságot is (Air Astana), amely szintén hasonló nehézségekkel küzd, mint a Wizzair jelenleg, de ha sikerrel veszi az akadályokat, akkor hosszú távon akár érdekes is lehet, ha valaki türelmes és kockázatvállaló befektető. Kazahsztán ráadásul teli van nyersanyagokkal, így bányász és olajipari cégek is szerepelnek a helyi tőzsdén. Talán a tavalyi év egyik leginkább figyelemre méltó befektetési története, a világ legnagyobb uránbányáját tulajdonló Kazatomprom (szintén kazah tőzsdére bevezetett cég) szárnyalása volt. Ezen a papíron egy duplázást lehetett elérni a szerencsés befektetőknek 2025-ben jó időzítéssel.
Üzbegisztán szintén sok nyersanyaggal rendelkezik, számottevő földgázzal, kőoalajjal, szénnel, de van arany , ezüst, réz és urán lelőhelyük is. Az üzbég tőzsde még fejletlenebb, mint a kazah, de itt is elindultak már a nagyobb cégek bevezetései 2023-tól kezdve a Taskenti Értéktőzsdén. A Franklin Templeton (egy neves amerikai alapkezelő) lett az Üzbegisztáni Nemzeti Befektetési Alap (UzNIF) vagyonkezelője, amely 2024-ben jött létre. Az UzNIF 15 jelentős állami vállalat, 25-40 százalékos részesedését kezeli több milliárd USD értékben. A cél az OECD-szabványok szerinti modernizáció és IPO-ra (tőzsdei bevezetésre) való előkészítés. Az UzNIF tőzsdei bevezetése 2026 márciusára várható, és mivel nem csak a helyi tőzsdén lesz kapható, hanem Londonban is lehet majd kereskedni vele, ezért széles körben elérhető befektetési termék lesz belőle.
A két ország között még talán egy fontos különbség van, hogy
amíg Kazahsztán szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, addig Üzbegisztán jobban tudott függetlenedni,
már csak azért is, mert nincsen közös határszakasza az északi óriásállammal. Az Ukrán háború nagyon legyengítette az orosz haderőt és gazdaságot, így eléggé valószínűtlenek tűnik, hogy újabb konfliktusba keveredne a közeljövőben ezekkel az államokkal, amelyek időközben jelentősen megerősödtek. A kazah és üzbég külpolitikában az elmúlt években azt figyelhettük meg, hogy leginkább Kínával és Törökországgal fűzték szorosabbra a viszonyt. Az amerikaiak is szeretnék megvetni a lábukat, nem véletlen, hogy a Templeton lett a kiválasztott alapkezelő az üzbégeknél, és a Trump által – nem olyan régen - életre hívott béke tanács alapítását a kazah és az üzbég elnök is aláírta. Ha minden nagyhatalomnak ad valamit ez a két ország, és ezzel fenn tudja a tartani a jó kapcsolatot Oroszországal, Kinával és az USA-val is, akkor fényes jövő előtt állhatnak megőrizve a függetlenségüket. A gazdasági fejlődést leállítani vagy megakasztani nem áll érdekében az elnököknek sem, mert saját maguk alatt vágnák a fát. Valószínűleg jelentősen csökkenne népszerűségük, elfogadottságuk a társadalomban, és a nemzetközi jelentőségüket is csak sorvasztanák.
A külföldi befektetők ide eleve úgy érkeznek, hogy tudják ezek közel sem demokratikus országok, és nem is lesznek azok a közeljövőben. Ha nincsenek elvárásaid, akkor nem ér csalódás. A befektetési guru, Warren Buffet viccelődik mindig azzal:
a hosszú házasság titka az alacsony elvárás.
Azt hiszem, ez itt is érvényes lesz. Ameddig nem bántják a külföldi befektetőket, addig mindenki szemet fog hunyni az elnökök esetlegesen kevésbé demokratikus intézkedési felett. Talán ez lehet az eltérés Törökországgal szemben, ahol a tőzsdei menetelésnek egy bizonyos ponton mindig gátat szabott egy váratlan politikai húzás vagy intervenció.
