Feketén-fehéren látszik, mi történt Magyarországon 2010 óta a gazdaságban: ezen kár tovább vitatkozni – így szorították ki a külföldi multikat
„Erősödő hazai tulajdon, növekvő gazdasági szuverenitás” – közölte Nagy Márton a Facebookon.
A nemzetgazdasági miniszter azt is írta, hogy az
elmúlt másfél évtizedben a nemzetgazdaság ágazatainak többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok részesedése a hozzáadott értékből.
A miniszter szerint a kedvező folyamatok mögött tudatos és következetes gazdaságpolitika áll.
Hozzátette, hogy már hazai dominancia érvényesül többek között az élelmiszeriparban, az ingatlanügyletekben, az építőiparban és a turizmusban, amelyek a magyar gazdaság tradicionálisan erős és stabil pilléreinek számítanak. A kormány nemcsak megőrizte pozícióit ezekben a szektorokban, hanem több kulcsfontosságú területen növelte is a magyar tulajdon arányát.
- Az energetikában 2010-ben még 45 százalék volt a hazai tulajdonrészesedés, amely mára közel 70 százalékra emelkedett.
- A bankszektorban szintén jelentős változás történt: a magyar tulajdon aránya 40 százalékról 55 százalékra nőtt.
A miniszter ezt a gazdasági szuverenitás megerősítésének eredményeként értékelte.
Nagy Márton ugyanakkor jelezte: vannak még olyan területek, ahol további erősítésre van szükség. A kormány célja, hogy minél több stratégiai ágazatban meghatározóvá váljon a versenyképes magyar tulajdon, és a hazai vállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét a következő évtizedben is.
Túl sok bank, túl drága szolgáltatások – a svéd és az osztrák modellben látja a jövőt Nagy Márton
Korábban a nemzetgazdasági miniszter azt is írta, hogy a kevesebb bank lejjebb viszi a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál. Erre nemzetközi példák is rendelkezésre állnak, mint Svédország vagy Ausztria, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.
Nagy Márton pár napja közölte, hogy „a bankok még mindig túl drágák és túl sokan vannak”, szerinte a bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható. „Öt nagy bank maradhat!” – jelentette ki.
A politikus nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett konferencián úgy fogalmazott, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt tizenöt évben, több szektorban azonban ez nem sikerült.
Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT-szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.
