Húzóerővé tennék a geotermikus energiát, minden eddiginél többet áldozna rá a kormány
Ettől a héttől egy 12 milliárd forintos pályázat, március elejétől pedig egy 10 milliárd forintos program és egy 19 milliárd forintos kamatmentes hitel is a földhő hasznosítására készülő cégek rendelkezésére áll.

A támogatáscsomag három lépcsője a technológia három szakaszához igazodik.
- Az első a geotermikus alapú áramtermelést ösztönzi.
- A második a fúrási kockázatokat csökkenti.
- A harmadik, a kamatmentes hitel a földhőértéklánc egésze mentén felhasználható.
Mindhárom pályázat a Jedlik-program része. A valaha volt legnagyobb ágazati programcsomag a távfűtési rendszerek zöldítését is segíti. A távhőtermelők és -szolgáltatók további 9 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt a geotermikus energiára alapozó fejlesztéseikhez.
A futó pályázatok így összességében akár ötvenmilliárdos hozzájárulással adhatnak új lendületet a földhő hasznosításának.
A kormány szándéka szerint a hazai zöldgazdaság húzóerejévé tenné a geotermikus energiát, és erre a jelek szerint hajlandó minden eddiginél többet áldozni is.
Az állami segítségre összességében azért van szükség, mert bár 2010 óta megnégyszereződött Magyarországon a földhő kinyerése, a hasznosítás még messze elmarad a lehetőségektől. Ráadásul az ezt célzó beruházások földtani és pénzügyi kockázatai magasak, nem minden költséges fúrásból lesz találat. Márpedig a nemzeti földhőhasznosítási koncepció a bázisnak vett 6,4 petajoule kétszeresével tervez 2030-ra, elkél tehát bőven a jól célzott ösztönzés.
Vékony földkérgen táncolunk
„A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, így magasabb a felszín alatti hőmérséklet. A térségünket felépítő kőzetek nagy mennyiségben tudnak tárolni természetes vízkészletet. Magyarország előnyös adottságait azzal együtt is érdemes még jobban kiaknáznunk, hogy a földhő hasznosításában már most az európai élmezőnybe tartozunk” – válaszolta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaság felvetésére.

Mint elmondta, jelenleg egyetlen áramtermelő geotermikus erőművünk van, az átlagosan 1,2 megawattot termelő turai létesítmény. E szerény kapacitás növelését segíti az elsőként megnyílt 12 milliárd forintos pályázat. A miniszter emlékeztetett, hogy a kiírásra budapesti beruházási helyszínnel nem lehet jelentkezni. A nyertes projekteket a megkezdésüktől számított három éven belül be kell fejezni.
A márciustól elérhető tízmilliárdos keretből 10-20 vidéki helyszínen induló munkához nyerhető el 400 millió és egymilliárd forint közötti támogatás. Ennyiből a fúrás sikere esetén az állam állhatja az összes elszámolható költség tizedét, míg sikertelenség esetén, a vállalat méretétől függően akár a felét is. A pályázatokat első körben április végéig lehet benyújtani. Egyszerre indul, de többeknek segíthet a 19 milliárdos kamatmentes hitel, amelyet folyamatban lévő geotermikus beruházásokhoz is fel lehet használni.
Földhőre alapozva megduplázódhat a távfűtési kapacitás
Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy mintegy 1,1 gigawatt beépített geotermikus teljesítményével Magyarország már most a régió vezető országának számít. A geotermikus fejlesztésekkel 2035-ig összesen akár több mint egymilliárd köbméter földgázt is kiválthatunk, tovább csökkentve az importnak való kitettséget. A pénzügyi ösztönzők mellett a bővülést gyorsítja az engedélyezési rendszer megújítása is. „Az előttünk álló időszakban a települési és távfűtési kapacitás megduplázódhat, az áramtermelő képesség a tíz-hússzorosára nőhet” – jelentette ki.


