Kazahsztán mentené, ami még menthető: nehéz helyzetben az infrastruktúra – még nem heverték ki az ukrán dróntámadást
Kazahsztán decemberben 300 000 tonna olajat irányított át a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumtól (CPC) – számolt be róla pénteken Kazahsztán állami tulajdonú olaj- és gázipari vállalata, a Kazmunaygaz. Erre a novemberi ukrán dróntámadás miatt volt szükség.
Mint ismert, egy ukrán drón november 29-én Novorosszijszk közelében eltalálta a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium Juzsnyaja Ozerejevka olajterminálját, hogy megzavarja Kazahsztán és Oroszország olajértékesítését. A kazah kormány elítélte az ukrán támadást, és a hasonló műveletek befejezésére szólította fel Kijevet.
A kazah vállalat közölte, hogy az olajat a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumtól Németországba, Kínába, az orosz Novorossijszk és Ust-Luga kikötőkbe, valamint a Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezetékre terelte – adta hírül a Reuters.
A nehézségek ellenére Kazahsztán 2026-ban 2,5 millió tonnára, azaz napi 50 000 hordóra tervezi növelni az olajexportot Németországba, a 2025-ös napi 2,146 millió tonnáról. Az ország a szovjetek által épített Barátság csővezetéken keresztül szállítja olaját Németországba. Ez a kazah olaj a KEBCO márkanév alatt fut, hogy megkülönböztessék az Oroszországból érkező szállításoktól.
A kazah energiaellátás elleni támadások azonban nem szűntek meg. Kedden ismeretlen eredetű drónok támadtak meg három görög felségjelű olajszállító tartályhajót a Fekete-tengeren, miközben az orosz partoknál található terminálon nyersolajat akartak felvenni. Az egyik hajót az amerikai olajipari óriás Chevron bérelte.
A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium, amely Nyugat-Kazahsztánból a Novoroszijszk közelében található fekete-tengeri terminálon keresztül szállít olajat, Kazahsztán olajexportjának körülbelül 80 százalékát bonyolítja le.
Nehéz helyzetben Kazahsztán, miközben csökkentené orosz függőségét
Kazahsztán a világ 12. legnagyobb olajtermelője, a támadás azonban igencsak érzékenyen érintette. Az ország olaj- és gázkondenzátum-termelése december 1–28. között 6 százalékkal csökkent a novemberi átlagos szinthez képest, miután napi 1,93 millió hordóra esett vissza. Ezen belül a Kazahsztán északnyugati részén, a Kaszpi-tenger északkeleti partján található Tengiz olajmező termelése december 1–28. között 10 százalékkal mérséklődött, napi 719 800 hordóra csökkent.
Év elején tovább romlott a helyzet, ugyanis Kazahsztánban az olaj- és gázkondenzátum-termelés január 1. és 12. között 35 százalékkal esett a decemberi átlaghoz képest is. A Reuters értesülései szerint a csökkenés elsősorban a fekete-tengeri terminálon keresztül történő export korlátozásainak tudható be.
Kazahsztán, amely a világ legnagyobb olyan országa, melynek nincs tengere, próbálja csökkenteni függőségét Oroszországtól, mint árucikkei fő exportútjától.
