Így árts a kínainak: a TikTok horribilis áron forog, az amerikai kiütés csak olaj volt a tűzre
Két félvezetőipari óriás közé ékelődött be a TikTokot üzemeltető kínai ByteDance internetes óriás a piaci értékeltség alapján összeállított rangsorban. E szerint ha a ByteDance most hirtelen tőzsdére menne – ahogyan nem teszi –, akkor nagyjából 550 milliárd dollárra értékelnék, s az európai listavezető, a legfejlettebb csipgyártási technológiát kínáló holland ASML (581 milliárd dollár) és a dél-koreai SK Hynix félvezetőgyártó (491 milliárd dollár) közé szorulna be a 21. helyre.

És gyaníthatóan lesz ennél erősebb pozícióban a ByteDance, amelynek részvényeiből a General Atlantic befektetési társaság magánforgalomban értékesít egy raklapnyit, s ennek az árazása kapcsán derült fény az 550 milliárd dolláros értékeltségre. A gazdát cserélt pakett nagyságát és új tulajdonosának kilétét nem fedték fel a Reuters forrásai.
Rohamosan nő a TikTok anyacégének piaci értéke
Annyit tudni, hogy ez lesz az első hivatalos részvényeladás azóta, hogy a TikTok közösségi portál amerikai betiltásáról szóló törvény hatálya alól kivonták a ByteDance-t egy december 18-án bejelentett tranzakció következményeként, így a népszerű közösségi videós alkalmazás továbbra is hozzáférhető maradt a hatalmas amerikai piacon.
Tavaly a ByteDance részvény-visszavásárlási akciót hirdetett, annak keretében az alkalmazottak és más tulajdonosok felkínálhatták értékpapírjaikat a cégnek. Az ebben az akcióban alkalmazott visszavásárlási árfolyam alapján akkor 330 milliárd dollár ért az óriásvállalat. Azóta 66 százalékkal nőtt az értéke. Novemberben 480 milliárd dolláros értékeltség mellett is történt házon belül egy részvényesi átrendeződés.
A General Atlantic számításai fényesen bejöttek, a befektetési társaság még 2017-ben, 20 milliárd dolláros értékeltség mellett szállt be a ByteDance-be, és
ha a márciusban záruló adásvétel valóban az 550 milliárd dolláros szinten teljesül, akkor közel huszonnyolcszoros haszonnal szállhat majd ki a cégből.
A General Atlantic biztos jól tudja, mit csinál, vezérigazgatója, Bill Ford testközelből, igazgatósági foteljéből szemléli és irányítja a ByteDance üstökösszerű felfutását.
Egy tőzsdei bevezetéssel hatalmasat kaszálhatnak a tulajdonosok
A ByteDance piaci értéke ugyanakkor nem transzparens, hiszen a részvények magántulajdonban vannak, a másodlagos piaci kereskedés feltételei pedig nem nyilvánosak. Egy ilyen, tőzsdén nem jegyzett vállalat értékelése nagymértékben függ a kereslet-kínálat belső alakulásától, s minden egyes tranzakcióról szóló hír egyben fontos indikátor a külső érdeklődők számára, akik a ByteDance tőzsdei megjelenésére spekulálnak.

Ahogy a mostani részvényesek is, akik egy elsődleges tőzsdei kibocsátás (IPO) esetén hatalmasat kaszálnának a mostani értékeltséget figyelembe véve. A tulajdonosok döntően nem szakmai, hanem pénzügyi befektetők, akik szemrebbenés nélkül kiszállnak a vállalatból, ha úgy látják, több értéknövelő potenciál már nincs benne.
Ráadásul tulajdonosokként maguk dönthetnek az IPO-ról és annak optimális idejéről, helyszínéről és volumenéről. A magántőke-társaságoknak általában 10-12 évük van arra, hogy befektetőktől kapott pénzt egy vállalatban megforgassák, majd kivegyék belőle a hasznot, s más célpontot keressenek. Vagy maradjanak, és
osztozhassanak azon a 48 milliárd dolláros nyereségen, amit a ByteDance az idén várhatóan megtermel.
A körülmények kedvezőnek mondhatók ebből a szempontból, hiszen a 2024 óta tartó amerikai acsarkodás decemberben véget ért, a TikTok ezután a betiltás rémképe nélkül szolgálhatja ki sokmilliós amerikai felhasználótáborát.

A Biden-adminisztráció kezdeményezésére 2024 áprilisában született meg a törvény, amely a nemzetbiztonságra potenciális fenyegetést jelentő külföldi alkalmazások, szolgáltatások elérhetetlenné tételével fenyegetett.
A Protecting Americans from Foreign Adversary Controlled Applications Act nevű törvény (PAFACA) értelmében az olyan közösségimédia-alkalmazásokat, amelyek külföldi „ellenséges fél” tulajdonában vannak, amerikai kézbe kell átadni, különben betiltják őket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A lex TikTok türelmi időt adott a kínaiaknak az átadásra, akik pereltek, de hasztalan: tavaly a legfelsőbb amerikai bírói fórum sem talált kifogásolnivalót a törvényen. Az egyezséget végül december 18-n írták alá, januárban véglegesítették. Ennek keretében
- az adatbiztonságért kezeskedő Oracle,
- a Silver Lake amerikai befektetési társaság,
- az abu-dzabi kormányhoz közeli MGX technológiai befektetési alap,
- a ByteDance korábbi igazolt befektetői
- és maga a ByteDance
is részesedést kapott a 14 milliárd dollárra értékelt TikTok USDS Joint Venture LLC-ben. A ByteDance a törvényileg megengedett maximumot, azaz 19,9 százalékot tarthatott meg, és az algoritmusát is használhatják Amerikában, közvetlen beleszólása azonban nincs az üzletmenetre.
A kínai cégtől való teljes függetlenedés tehát nem valósult meg, ez több szakértő szerint még mindig aggályos lehet nemzetbiztonsági oldalról, ahogy az sincs tisztázva, hogy a ByteDance alkalmazott algoritmusának fejlesztése és üzemeltetése pontosan milyen mértékben és hogyan tehető függetlenné.


