Nagy igyekezetében a Tisza vezére elfelejtette leírni, hogy mennyibe kerül a benzin Romániában és mekkorát buktak a csehek – mi megtettük helyette
A Barátság olajvezeték január végi leállása óta élénk vita kezd kibontakozni a hazai nyilvánosságban arról, hogy megéri-e Magyarország számára az orosz olaj, a kockázat és az azzal járó minden konfliktus az unióban, vagy érdemes lenne átállni az Európában használt Brent típusú olajra. Nem meglepő módon a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem szabad az orosz olajt kizárni az energiahordozók közül, mivel az jelentős drágulást hozna a hazai üzemanyagárakban, ami akár 1000 forintos benzinárakat is eredményezhetne.
A nagy igyekezetében a Tisza vezére elfelejtette leírni, hogy mennyibe kerül a benzin Romániában, és mekkorát buktak a csehek – mi megtettük helyette
Ezzel szemben a Tisza Párt véleménye messze nem ilyen egyértelmű: ugyan mindig a diverzifikációt hangsúlyozzák, de a sorok között olvasva azt látszódik, hogy nem tartanák ördögtől valónak az orosz energiahordozók kivezetését. Ezt a feltételezést erősíti Kapitány István, a Tisza gazdasági miniszterjelöltjének múlt heti Facebook-posztja, amelyben a szokásos kliséken túl a cseheket hozta fel pozitív példaként, akik annak ellenére, hogy áttértek a Brentre, mégis olcsóbban tankolnak.
Majd jött kedd este Magyar Péter, aki az elmúlt hetekben nem nagyon hallatta a hangját a Barátság kőolajvezeték leállása kapcsán, most azonban megszólalt. Azt írta, hogy a kormány hazudik a benzinárról, illetve megosztott egy listát azokról az országokról, ahol kevesebbe kerül a 95-ös benzin, mint Magyarországon.
Csakhogy a Tisza vezére által megosztott lista hiányos: nem tartalmazza például Németországot, ahol 100 forinttal kerül többe a benzin és a gázolaj, mint nálunk, de a magyar ellenzék számára hosszú ideje mintaként szolgáló Romániát sem.
Két hete számoltunk be róla, hogy keleti szomszédunknál sorozatban emelkedtek az üzemananyagárak az év eleje óta. A román Economedia beszámolója szerint Bukarestben, február közepén a Petrom töltőállomásain
- a benzin literenkénti ára 7,74 és 7,79 lej között,
- gázolajé pedig 8,03–8,07 lej között alakult.
Magyar pénznemben számolva ez a benzin esetében mintegy 579 forintot, a gázolajnál pedig átlagosan 601 forintot tett ki. Eközben Magyarországon a Holtankoljak 560 és 575 forintos átlagárakat jelez a két üzemanyagtípusnál. Ez azt jelenti, hogy a hazai árak 20-25 forinttal alacsonyabbak a romániai árszintnél.
Valamiért ezt már elfelejtette feltüntetni Magyar Péter, ahogy azt is, hogy a cseh Unipetrol veszteségesen termel, amióta levált az orosz energiahordozókról, miközben a Mol több százmilliárdot fizetett be a költségvetésbe az elmúlt négy évben.
Orbán Viktor miniszterelnök is reagált a Tisza-vezér posztjára, és amellett, hogy kamunak nevezte, arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz olaj még mindig olcsóbb 13 dollárral, mint a Brent, a Mol ebből származó nyereségét pedig 95 százalékos extraprofitadóval sújta a kormány, amit aztán a magyar családokra és a rezsicsökkentésre költ. A kormányfő még keveset is mondott, cikkünk írásakor a európai piacon mérvadó Brent ára 71 dollár volt, míg az urali olajé 57 dollár, a különbség 14 dollár a két olajfajta között.
Ezért lehet olcsóbb a cseh kutakon a benzin
Hogy a magyar kiskereskedelmi árakban nem jelenik meg az árkülönbözet, annak oka a hazai üzemanyagpiacban keresendő. Magyarországon a nagykereskedelem mintegy 70 százalékát fedi le Mol, Nyugat-Magyarországon az OMV szállít be, viszont az osztrák vállalat már Brentet képes finomítani.
Tehát ha a Mol nem emelné meg az árait, akkor nem lenne képes Magyarország nyugati részére üzemanyagot importálni.
Ez látszódott akkor a benzinárstop idején: hiába tudott a Mol még 480 forintos benzinár mellett is nyereségesen működni, az importőröknek nem érte meg ilyen alacsony áron üzemanyagot szállítani Magyarországra. Így a kormány ebben a helyzetben nem tehet mást, mint elveszi a Brent–Ural különbözetből származó nyereséget.
Ez a költségvetésben is komoly tétel: tavaly az energiaágazat befizetései, ami döntő részben a Brent–Ural spredet tartalmazta, 198 milliárd forintot tettek ki, előtte évben pedig 279 milliárd forintot. A legtöbbet 2023-ban fizethette be a Mol, akkor 434 milliárd realizálódott a költségvetésben ezen a jogcímen, összességében négy év alatt pedig 1112 milliárd forint.
A cseh Unipetrol azóta veszteséges, hogy levált az orosz olajról
A Mol számára még az extraprofitadó mellett is komoly versenyelőnyt jelent, hogy orosz olajat finomít, amit alátámaszt a vállalat tavalyi eredménye. A hazai olajtársaság bikaerős évet tudhat maga mögött: 2025 egészében 3,37 milliárd dolláros CCS EBITDA-t szállított, ami 300 millió dollárral haladja meg az előző évit.
A tisztított üzemi eredmény a 2024-est minimálisan túllépve 1,77 milliárd dollárra futott be, míg az adózott nyereség mintegy 810 millió dollár, azaz mintegy 316 milliárd forint volt.
Ezzel szemben a Kapitány István és Magyar Péter által emlegetett cseh olajvállalat nem volt ilyen szerencsés. A lengyel Orlen tulajdonában lévő cseh Unipetrol évek óta veszteséges, 2024-ben 9 milliárd cseh korona, 2025-ben pedig 5,9 milliárd cseh korona nettó veszteséget termelt. Mindez persze nem független attól, hogy jelentős beruházásokat hajtott végre annak érdekében, hogy le tudjon válni az orosz olajról.
Nem mintha az anyavállalata, az Orlen sokkal jobb passzban lenne. A lengyel olajtárság csalódást keltő adatokat produkált legutóbb: a tavalyi utolsó három hónapban 3,13 milliárd zloty (281 milliárd forint) eredményről számolt be, ami jócskán elmarad a 4,8 milliárd zlotys piaci várakozásoktól. Bár az Orlen finomítói marzsa megnőtt, miután az orosz dízelexportot visszafogták az újabb szankciók és az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadások, ám egyes elemzők szerint ez nem lesz tartós, hiszen idővel az ellátási láncok alkalmazkodnak a változásokhoz.
Tényleg 1000 forint lenne egy liter benzin, ha leválnánk az orosz olajról?
A kormány szerint az orosz olajról történő leválás azonnal drágulást hozna a hazai üzemanyagkutakon. Ennek egyik magyarázata, hogy egy ilyen forgatókönyv a kínálat szűkülését váltaná ki a régiós üzemanyagpiacokon, ami nyilvánvalóan drágulást eredményezne. Ráadásul ott van még problémaként az Adria vezeték, ahol a Horvátországon keresztül érkező transzferdíját a horvátok az elmúlt években jelentősen megemelték, és az sem biztos, hogy képes évente 15-20 millió tonna üzemanyag szállítására, ahogy a horvátok állítják.
Van azonban ezeknél egy nagyobb probléma is, ha Magyarország tényleg leválna az orosz olajról, teljesen kiszolgáltatottá válnánk Horvátország irányába. Annak megállapításához nem kell különösebb matematikai ismeret, hogy a jelenlegi két vezeték még mindig több, mint az egy.
