Energetikai óriásüzlet: a Magyarországon befürdött amerikai áramtermelő a BlackRock karjaiba menekült
A mesterségesintelligencia-alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok áramellátása újabban a szakmai és a pénzügyi befektetők fókuszába került, akik a kínálkozó remek üzleti lehetőségeket újabb gigantikus tranzakciókkal aknázzák ki. Az amerikai energetikai ágazat egyik vezető szereplője, a Magyarországon, főleg Borsodban jól ismert AES Corporation vált most felvásárlási célponttá.
A tevékenységét immár döntően az amerikai kontinensre koncentráló vállalatcsoportot 33,4 milliárd dolláros ügylet keretében szerezte meg a BlackRock befektetési óriás égisze alá tartozó Global Infrastructure Partners és a svéd EQT magántőke-társaság által vezetett konzorcium. Ez az energetikában felső kategóriás óriásüzletnek számít, e felett jellemzően csak a Exxon–Chevron–Shell-trió felvásárlásai sorakoznak – azokból viszont nem kevés.
Az AES nyomasztóan nagy adósságát is átvállalták
A 33,4 milliárd dollár azonban nem a vételárat jelenti, hiszen a konzorcium átvállalta az AES nettó adósságállományának rendezését is, ami szintén nem kevés: december 31-én 27,56 milliárd dollárra rúgott. Az AES számára a vevők megjelenése megmentőként is hatott, a társaság részvényárfolyama az utóbbi öt évben a felére csökkent.
A társaság elismerte, hogy új tulajdonosok beszállása vagy tőkebevonás nélkül nem tartható fenn az eddigi osztalékfizetési szisztéma, azt fel kellene függesztenie, vagy radikálisan csökkentenie kellene a részvényesi juttatást. A jelenleg 10,12 milliárd dolláros piaci értéket képviselő
AES erőművi portfóliója azonban impozáns, és globális jelenléte is vonzó volt a vevők számára.
Az AES részvényesei számára már kevésbé, ők többet szerettek volna kapni a részesedésükért, ezt is jelzi az ügylet hétfő esti bejelentését követő 18 százalékos árfolyamzuhanás is. Mondjuk ebben azt is közrejátszik, hogy az AES egy héttel, március 3-ra tolta a 2025-s üzleti évéről és a negyedik negyedévről szóló gyorsjelentésének hivatalos publikálását, amiben nyilván a társaság értékesítéséről folyó, a befektetők háta mögött zajló tárgyalások is szerepet játszottak.
A konzorcium végül részvényenként 15 dollárért vásárolja meg az AES-t készpénzben, ami összesen 10,7 milliárd dolláros tőkeértéket képvisel, közölte az AES, hozzátéve, hogy a tranzakció várhatóan 2026 végén vagy 2027 elején zárul le. Ez az ajánlat 13 százalékos prémiumot tartalmaz az AES pénteki záróárához képest, ugyanakkor
a potenciális felvásárlásról szóló első médiajelentést megelőző nap záróárához képest 35,5 százalékos a részvényekért most kínált pluszpénz.
Az ügylet azonban még zátonyra futhat, s ha a konzorcium lépne vissza, akkor 100 és 588 millió dollár közötti elballagási díjat kellene fizetnie, míg fordított esetben 321 millió dollárt az eloldalgási bánatpénz.
Az AES visszalépése persze sokkal valószínűtlenebb, az áramtermelés valamennyi formájában otthonosan mozgó amerikai vállalat fejlődése számára aranybánya egy ilyen tőkeerős új tulajdonos megjelenése.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az AES részvényeit egyszersmind ki is vezetik-e a New York-i tőzsdéről. A vevők számára az energetikai portfólióépítés a prosperáló és az új igények miatt egyre bővülő piacon kiemelten fontos.
Aktivizálta magát a BlackRock az energiapiacon
A Magyarországon korábban megbecsült befektetőként pártolt, de újabban a háborús nyerészkedés egyik élharcosának titulált BlackRock ezzel bővíti közműpiaci jelenlétét, amelyet a 6,2 milliárd dollárért a CPP Investmentstől 2024-ben megszerzett Allete energetikai termelő és szolgáltató társaság megvásárlásával alapozott meg.
Itt a jól ismert Canada Pension Plan Investment Board, azaz a kanadai nyugdíjalap volt a csendestárs, míg a mostani ügyletbe beszállt a California Public Employees’ Retirement System és a Qatar Investment Authority. Azaz a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapja, valamint a katari állami befektetési társaság.
Az AES a következő országokban van jelen erőművi kapacitásokkal (összesen 32 gigawattal):
- Egyesült Államok,
- Puerto Rico,
- Guatemala,
- Argentína,
- Chile,
- Kolumbia,
- Panama,
- Mexikó,
- El Salvador.
Az AES Corporation folyamatosan változtatja portfólióját, elad bizonyos erőműveket és befektetéseket, miközben új generációs kapacitásokat vásárol vagy hoz létre – ezért az egyes országok listája dinamikusan módosulhat. Európában a cég nem találta meg a számításait, egyedül az Egyesült Királyság piacán tölt be komolyabb szerepet.
Dicstelen búcsú a magyar piactól
A cég Magyarországon is befürdött és alulmaradt a választott bírósági perben is. Az amerikaiak, mint a berentei biomasszás, a tiszaújvárosi (Tisza II.) gázos és a tiszapalkonyai szenes erőművek tulajdonosai 2007-ben beperelték a magyar államot, mert az új hatósági árképzés a privatizációkor beígértnél alacsonyabb hatósági árakat írt elő, veszteséges üzemre kényszerítve az AES-t.
A washingtoni választott bíróság alaptalannak találta és elutasította az AES minden igényét, köztük a több mint 30 millió dolláros (akkor mintegy 8,4 milliárd forintos) kárigényét is. Az ítélet végül 2012-ben vált jogerőssé, az AES akkor magyar befektetőknek adta el az érdekeltségeit, és távozott az országból. A Tisza II. végül az MVM tulajdonában került át 2020 decemberében.
