Tarifaháború a horvátokkal: a Mol közzétette az eddig titkos számokat
Sok állítás elhangzott a horvátországi Janaf kőolajszállító vállalat áraival kapcsolatban az elmúlt napokban. A Mol álláspontja világos: beszéljenek a tények, és öntsünk tiszta vizet a pohárba – áll a Világgazdasághoz eljuttatott közleményben.
Még a háborús ukrán tarifa is alacsonyabb a Janafénál
Mint olvasható, a Janaf jelenleg több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője. Továbbá a horvát árak több mint másfélszer olyan magasak, mint az ukrán szakaszon alkalmazott tarifák, miközben Ukrajna háborúban áll, ami rendkívüli kihívások elé állítja az ukrán energetikai infrastruktúrát, és ezen nehezítő körülmények nem állnak fent a Janaf esetében. Arról, hogy a horvát társaság azt állította, hogy háromszor olcsóbban szállít, mint az ukrán társaság a Barátságon, a Világgazdaság is beszámolt.
A Mol leszögezte, hogy az Ukrajnán keresztül érkező úgynevezett szárazföldi szállítás közvetlenül a termelő vállalatoktól szállítja a kőolajat a térségbe, arra egyéb szállítási költség nem rakódik. Ezzel szemben az omisalji kikötőbe érkező árukat a termelő országokból, ezek például
- Líbia,
- Szaúd-Arábia,
- Kazahsztán
- és Norvégia,
Horvátországig kell szállítani a tengeren, ami tonnánként újabb 20-25 dolláros szállítási többletköltséget jelent. Ez a többletköltség még inkább drágítja az amúgy sem indokolt szállítási költségeket a horvátországi útvonalon.
Tény az is, hogy a horvát vállalat 2022-ben, a háború kitörése után több mint 70 százalékkal növelte a szállítási díját, miközben a Mol nem tapasztalt hasonló emelkedést a szolgáltatóknál.
Durva lépésre készül a Janaf az új szerződéssel
A magyar olajtársaság hangsúlyozta továbbá, hogy közte és a Janaf között jelenleg nincs aláírt szerződés, azaz a jelenlegi szállítások egy jogilag rendezetlen környezetben történnek. A Mol továbbra is a megegyezésre törekszik, de a Janaf szerinte láthatóan visszaél a helyzetével, mivel nem az iparági árszabásnak megfelelő ajánlatot ad a kőolaj szállítására, és mert nem veszi figyelembe a tengeri szállítás többletköltségeit. Ráadásul az új szerződésben a viták rendezését az elmúlt évek gyakorlatnak megfelelő osztrák jog és bécsi választott bíróság helyett horvát jogalapra és zágrábi bíróságra helyezné. Ezt a Mol nem tudja elfogadni.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól, nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes, és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne a tervük, akkor a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
