Magyarország nem veszi figyelembe a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen hozott horvát bírósági elítélő határozatokat

Lezárult Hernádi Zsolt ügyében indított megfeleltetési eljárás. Az EU szabályoknak megfelelően vizsgálni kell, hogy egy másik tagországban hozott ítélet megfeleltethető-e a magyarországi jogszabályokkal és az EU alapvető jogrendszerében foglaltakkal – közölte a pesti tőzsde honlapján csütörtök reggel a magyar olajtársaság.

Hernádi Zsolt számára kedvezően döntött a Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék március 18-án meghozott jogerős végzésével döntött arról, hogy Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója ellen a horvát bíróságok által jogerősen meghozott elítélő határozatokat Magyarország nem veszi figyelembe és nem ismeri el. 

A Törvényszék döntésének indokolása részletesen kitér azokra a jogsértésekre, melyek elkövetésével Hernádi Zsolt alapvető emberi jogai súlyosan sérültek ezekben a horvátországi eljárásokban, különösen és részletesen kiemelve a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való alapvető emberi jogok sérelmét és a védelem lehetőségeinek súlyos korlátozását. 

Az ICSID és UNCITRAL választott bíróságok azon megállapítása után, hogy a korrupció nem volt bizonyított, illetve az Interpol körözést megszüntető döntése után a mai bírósági döntés egy újabb jelentős mérföldkő az elnök-vezérigazgatót, illetve a Molt Horvátország részéről ért jogszerűtlenségek hosszú sorának orvoslásában.

Sorra nyeri a jogi csatákat a Mol

A Mol szempontjából ez rövid időn belül a második jelentősebb jogi siker. Másfél hete ugyanis egy washingtoni szövetségi bíró is a magyar olajtársaság javára döntött a Mol–INA-ügyben 2022-ben Horvátország ellen hozott választott bírósági ítélet végrehajtásáról. A horvát államnak így mintegy 236 millió dolláros kártérítést kell megfizetnie a Molnak az évtizedek óta húzódó, az INA felvásárlása kapcsán indult vita lezárásaként.

A Mol régóta pereskedik a horvát állammal az INA olajipari vállalat megvásárlása miatt. A magyar olajtársaság 2003-ban 505 millió dolláros ajánlattal szerzett 25 százalék plusz egy részvény tulajdonrészt az INA-ban. A magyar vállalat később részesedését 47,16 százalékra növelte, és ezzel az INA legnagyobb részvényese lett, Horvátország pedig 44,85 százalékos részesedést szerzett.

A magyar–horvát viszony jelenleg is terhelt, az ukrán olajblokád miatt felértékelődő Adria-olajvezeték üzemeltetője, a Janaf ugyanis a magyar olajvállalat alapján az indokoltnál sokkal magasabb árat követel a tranzitért. A Mol és a Slovnaft ezért múlt héten formális panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak az Adria-kőolajvezeték üzemeltetőjének visszaélésszerű árképzése miatt. A Janaf ráadásul vonakodik állást foglalni a Mol által rendelt orosz olaj szállítása ügyében.