Mol-INA-ügy: a horvátok minden érvét lesöpörte a bíróság, óriási kártérítést kap a Mol
Egy washingtoni szövetségi bíró döntött a Mo–INA-ügyben 2022-ben Horvátország ellen hozott választottbírósági ítélet végrehajtásáról, a horvát államnak így mintegy 236 millió dolláros kártárítést kell megfizetnie a Molnak az évtizedek óta húzódó, az INA felvásárlása kapcsán indult vita lezárásaként.
Amir H. Ali amerikai szövetségi bíró múlt csütörtökön a Mol javára hozott gyorsított ítéletében elutasította Horvátország érvelését, miszerint a döntés nem végrehajtható, mert az Energia Charta Szerződésben szereplő, a vita választottbírósági eljárásáról szóló megállapodás az Európai Unió jogszabályai szerint érvénytelen.
Horvátország minden érvét lesöpörte, a Mol számára kedvezett az amerikai bíró
- Horvátország azt állította, hogy az ECT választottbírósági záradékát az Európai Unió legfelsőbb bírósága érvénytelennek nyilvánította az EU-n belüli viták tekintetében.
- Ez azt jelenti szerintük, hogy a Nemzetközi Befektetési Viták Rendezési Központjának (ICSID) bírósága nem volt joghatósággal a döntés meghozatalára.
Az amerikai bíró azonban úgy ítélte meg, hogy ezt az érvet már korábban elutasította az ügyben. Ráadásul a kérdést „teljeskörűen és tisztességesen” megtárgyalták a bíróság előtt, amely elutasította azt.
A bíró szerint Horvátország másik érve – miszerint a bíróság joghatósági határozata „nem pénzügyi jellegű”, ezért nem jogosult teljes hitelesítésre és elismerésre – értelmetlen volt.
Horvátország emellett azzal is érvelt, hogy a Molnak megítélt kártérítés végrehajtását a külföldi szuverén kényszer doktrína tiltja, amely bizonyos esetekben alkalmazandó, amikor a bíróság a peres felet arra kötelezi, hogy az amerikai jogot oly módon tartsa be, amely sértheti a külföldi jog szerinti kötelezettségeit. A bíró azonban ezt az érvet sem találta megalapozottnak.
Évtizedek óta húzódik a Mol–INA-ügy
A Mol régóta pereskedik a horvát állammal az INA olajipari vállalat megvásárlása miatt. A magyar olajtársaság 2003-ban 505 millió dolláros ajánlattal szerezet 25 százalék plusz egy részvény tulajdonrészt az INA-ban. A magyar vállalat később részesedését 47,16 százalékra növelte, és ezzel az INA legnagyobb részvényese lett, Horvátország pedig 44,85 százalékos részesedést szerzett.
A felek ezt követően megállapodást kötötek, amelynek értelmében a Mol megkapta az INA irányítói jogait. Egy külön megállapodás alapján pedig lehetővé tették az INA gáztárolási és gázkereskedelmi üzletágának külön leányvállalatokba való kiszervezését és Horvátországra való átruházását. A Mol azonban a bíróságnak azt állította, hogy ez utóbbi megállapodás soha nem került végrehajtásra, hozzátéve, hogy Horvátország a horvát gázpiac liberalizálásával kapcsolatban vállalt számos egyéb kötelezettségét sem teljesítette.
A Mol az ügy rendezésére 2013-ban választottbírósági eljárást kezdeményezett, amely közel egy évtizedet követően, 2022 júliusában hozta meg ítéletét. Ebben a testület egyhangúlag elutasította Horvátország érvelését, miszerint a Mol megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt annak érdekében, hogy 2009-ben számára kedvező módosítást érjen el a Mol–INA-felvásárlás során.
A bíróság 2022-ben 183,9 millió dollár kártárítést ítélt meg a Mol számára. A horvát államnak emellett a kártérítés kamatait, valamint összesen mintegy további egymillió dollár perköltséget is ki kellett volna fizetnie.
