Fényezi magát az AkzoNobel, de a lakkréteg tartósságát az áremeléseknek köszönheti

Továbbra sincs csúcsformában Európa legnagyobb festékgyártója, de legalább az elemzőket meg tudta győzni arról, hogy rosszabbul nem mehetnek a dolgok. A holland AkzoNobel szerda reggel közölt első negyedéves gyorsjelentésében 345 millió eurós adózás előtti nyereségről számolt be, ami 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, viszont meghaladja a vállalat által felkért elemzők által megjelölt 323 millió eurós konszenzust. 

Bevétele viszont 9 százalékkal, 2,613 milliárd euróra esett vissza, a vállalat eközben súlyos költségcsökkentési intézkedéseket hozott, melyeket áremelésekkel spékelt meg, hogy nyereségtermelő képességét szinten tudja tartani. Eközben az árfolyamhatások is ellene dolgoztak, különösen a dollár gyengülése okozott számára problémát. 

Az AkzoNobel emeli a tétet

A bevétel változatlan árfolyamon számolva csak 5 százalékkal lett volna alacsonyabb, sőt, s ha az indiai érdekeltségük tavalyi leválasztásával és 1,6 milliárd dollárért történt értékesítésével kiesett 3 százalékos forgalmat is beszámítjuk, akkor gyakorlatilag stagnálásról beszélhetünk a bevételek tekintetében.

A Magyarországon a tiszaújvárosi üzeme révén gyártással is rendelkező AkzoNobel kitekintésében megjegyzi, hogy a feszült közel-keleti helyzet és az ehhez köthető beszállítói nehézségek ellenére az idei üzleti évet 100 millió euróval magasabb adózás előtti eredménnyel tervezi, a cél az 1,47 milliárd eurós alapnyereség elérése – árfolyamhatások nélkül számolva. 

Középtávon a holland festék- és bevonatgyártó a jövedelmezőség növelését tűzi zászlajára, a korrigált EBITDA-marzsot 16 százalék fölé tornászva.

Az Axalta-fúzió lökést adhat a hollandoknak

Lökést adhat majd az AkzoNobelnek az amerikai riválissal, az Axaltával 2025 novemberében nyélbe ütött részvénycserés  óriásfúzió, amely egyelőre a hatósági engedélyek beszerzésénél és a részvényesi jóváhagyásoknál tart, s ha minden flottul megy, akkor az év végén vagy a jövő év elején lezárulhat. 

a vezérigazgatói posztot a regnáló CEO-k közül Greg Poux-Guillaume majd tölti be és az Axaltától Chris Villavarayan lesz a helyettese. A 11 igazgatósági poszton négy-négyes arányban megosztoznak, és három függetlent is bevesznek a testületbe.

Megőrzik a philadelphiai és az amszterdami székhelyüket is, viszont az Axalta részvényeit kivezetik a New York-i tőzsdéről (NYSE), és a kereskedést a közös részvényekkel az amszterdami börzén folytatják. Érdekesség, hogy a két cég már kilenc évvel ezelőtt is tárgyalt egy lehetséges fúzióról, de akkor nem jutottak egyezségre.

Az AkzoNobel a fúziós folyamat állásától függetlenül is a befektetők kedvében kíván járni, legalábbis ez szűrhető le Greg Poux-Guillaume vezérigazgató szavaiból, aki áremelésekkel kompenzálja az időközben megnövekedett költségeiket. Még szerencse, hogy a már bejelentett áremelések szerinte nagyjából fedezetet nyújtanak a pluszkiadásaikra. A többi között

• a Hammerite,
• a Sikkens,
• a Dulux,
• a Sadolin
• és a Xyladecor

márkáival a magyar festék- és bevonatpiacon is meghatározó AkzoNobel árfolyama a koronavírus-járvány idején elért történelmi csúcsáról – amikor az otthonukba parancsolt emberek közül rengetegen lakásfelújítással múlatták az időt – a felére esett, de az utóbbi időben stabil formát mutatott. A gyorsjelentésre és az idei tervszámok megerősítésére 5 százalékos emelkedéssel reagált az amszterdami tőzsdén jegyzett társaság részvényárfolyama.