Véget ért a SaaSpokalipszis?
A SaaS – azaz szoftver mint szolgáltatás – szoftvergyártó cégek olyan felhőalapú megoldása, mely során a szolgáltató biztosít egy alkalmazást és annak működéséhez szükséges teljes környezetet az ügyfélnek (aki jelen esetben a végfelhasználó is). Ebbe beletartozik maga az alkalmazásfejlesztés és karbantartás, az adatbázisok, felhőtárhely és hálózat kezelése, de az adatbiztonság is. A SaaS-szoftvereket lehet csoportosítani horizontális és vertikális szinten. Előbbi iparágtól függetlenül kínál általános megoldást egy problémára, például könyvelés; utóbbi egy specifikus iparág egyedi igényeire van testreszabva például építőipar. A vállalati ügyfeleknek szánt (B2B) termékek közé tartoznak a CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő), ERP (vállalatirányítási), projektmenedzsment és egyéb kommunikációs rendszerek, de léteznek magánszemélyek számára szánt (B2C) SaaS termékek, például streamingszolgáltatók. Ezen cégek árazása – kiemelten a B2B – nagymértékben emelkedtek 2021–22-ben, például az Adobe vagy a Salesforce.
Két különböző tényező is közrejátszik a kialakult kimagaslóan magas árazásban. Az egyik, hogy a SaaS-cégek magas beruházási és fejlesztési költségekkel indulnak, azonban előfizetéses modelljeiknek köszönhetően kiszámítható jövőbeni cashflow-val rendelkeznek. Eddig semmi komolyabb strukturális változás nem volt, ami veszélyt jelentett volna ezen társaságok üzleti modelljére; hasonlóan a közműcégekhez a nagyobb szereplők szinte monopolhelyzetbe kerültek, alacsony előfizetői lemorzsolódás mellett nem volt ritka a 35-40es előremutató P/E sem.
A másik tényező, hogy a Covid során rengeteg cég jelentős bevételkiesést szenvedett el, tevékenységüket korlátozták a fizikai lezárások. Kénytelenek voltak intenzív digitalizációba fogni, hogy működésüket folytatni tudják, aminek következtében eluralkodott egy „digitalizációs láz” a piacokon, felhajtva a SaaS-cégek árfolyamait.
Kihívás elé állítja a mesterséges intelligencia az SaaS-cégeket is
A mesterséges intelligencia térnyerésével a szoftverszektor átalakulása különösen a fejlesztés területén érhető tetten. A korábbi jelentős tőkebefektetést és fejlesztőgárdát igénylő SaaS-szereplők szoftvereivel startupok és néhány fős cégek próbálnak versenybe szállni a költségek töredékéért.
Az agentek (ügynök) térnyerése ennek a fő katalizátora, aminek a segítségével a kódolás és fejlesztés több stádiuma is lerövidíthető, automatizálható.
Ez különösen érvényes a programírás kezdeti, alapozó stádiumára és az utólagos tesztelésekre, hibajavításokra. A SaaSpokalipszis talán legjelentősebb eseménye az Anthropic által idén januárban piacra dobott Claude Cowork eszköz volt, melynek integrációja külső szoftverekbe és egyéb AI-eszközökbe messze felülmúlta a korábbi hasonló próbálkozásokat (a Model Context Protocol standard adta lehetőségek miatt). Ezenkívül ügynökként képes teljes folyamatokat automatizálni sokkal kisebb felhasználói inputtal és olyan havidíjjal, ami eltörpül bizonyos specializált SaaS-megoldások előfizetése mellett.
Az igazi kockázat ezekre a cégekre az imént említett új szereplők (startupok) könnyebb piacra lépése az AI-ügynökök adta lehetőség miatt – és az ezzel járó növekvő verseny –, valamint a kereslet összeomlása is – a vásárlóik potenciális saját fejlesztései miatt. Ezen két probléma mellé még hozzájárult a korábban kialakult hihetetlenül magas árazás.
A jövőt illetően az AI-hoz kötődő strukturális problémák nem tűntek el, azonban a szektor jelenlegi árazása meglehetősen alacsony, fundamentálisan (20-szoros EV/Revenue helyett 3-8-szoros; 40-es P/E helyett 20-as, néhány cégnél 10-es) és technikailag (200 napos mozgóátlag alatti árfolyam, jelentősen túladott 30-as RSI) is.
Ami negatívan hathat az árazásra, az a magas kamatkörnyezet (a jövőbeni cashflow magasabb kamattal való diszkontálása miatt). Bizonyos kérdésekben – mint az adatbiztonság – a hagyományos SaaS-cégeknek előnye van a kisebb fejlesztőkkel szemben, valamint ők maguk is elkezdték implementálni az AI adta lehetőségeket, főként saját AI-fejlesztéssel az adatbiztonság megőrzése miatt. Valószínűsíthető, hogy idővel megindul a piac konszolidációja, néhány nagyobb „megkerülhetetlen” szereplő állva marad, részben nyomott értékeltség mellett, több kisebb szereplő pedig lemorzsolódhat, akik nem tudnak versenyképesek maradni, vagy a szolgáltatásuk megkerülhető.
