Az európai mintaország lakói kőkeményen elutasítják, ami a Tisza Párt szerint a magyaroknak nagyon kell

A svéd koronát euróval felváltani kívánó svédek aránya az egy évvel korábbi 32 százalékról 28,7 százalékra esett vissza a Svéd Statisztikai Hivatal szerdai közleménye szerint. A csökkenés meghaladta az 1,4 százalékos hibahatárt. A felmérés azt is kimutatta, hogy 52,1 százalék ellenzi az euró bevezetését. Hasonlóan elutasított volt az euró abban az országban is, ahol legutóbb bevezették – és most szívják a fogukat az árakat szemlélve.

A kormány is vizsgálja az euró bevezetését

A felmérést abban az időszakban végezték, amikor a parlamentben éppen pedzegetni kezdték a valutaváltás gondolatát. Januárban Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány megvizsgálja egy ilyen lépés előnyeit, ha a szeptemberi általános választásokat követően folytathatja munkáját.

Svédország több mint három évtizeddel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, de eddig – néhány másik országhoz hasonlóan – nem tett eleget a közös valuta bevezetésére vonatkozó kötelezettségének. Sőt, 2003-ban népszavazáson utasították el az euró bevezetését.

Holott a skandináv ország árukereskedelmének több mint 60 százalékát az EU országaival bonyolítja le, és a bevezetés támogatói azzal érvelnek, hogy az egységes valuta megkönnyítené az exportot. 

Svédország azonban nincs egyedül az euró bevezetésével kapcsolatos társadalmi vitával. Izlandon is zajlik az eszmecsere az euró bevezetésének következményeiről. Mivel a szigetország nem tagja az EU-nak, ott az euróövezeti csatlakozás az EU-ba való belépés mellékszálaként merül fel. A gejzírek földjén augusztusban népszavazással döntenek arról, hogy folytassák-e a 2015-ben befagyasztott csatlakozási tárgyalásokat.

Áll a bál Bulgáriában

Közben áll a bál Bulgáriában, amely ország ellen néhány hónappal euróövezeti csatlakozása után múlt szerdán (június 3-án) máris túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta az Európai Bizottság, mivel tavaszi előrejelzése szerint a balkáni ország költségvetési hiánya 2026-ban eléri a GDP 4,1 százalékát, miközben az országnak az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával is meg kell küzdenie, ami máris az egekbe lőtte az élelmiszerárakat.

Bulgária idén január 1-jén vezette be az eurót, s az infláció ezt követő felgyorsulása valószínűleg közrejátszhatott – a csatlakozással egyetértő, ám annak népszavazás és tömegtámogatás nélküli végrehajtását ellenző – Rumen Radev exállamfő, jelenlegi kormányfő frissen megalakult Progresszív Pártjának földcsuszamlásszerű győzelmében az április parlamenti választásokon.

Azóta is hatalmas nyomás nehezedik az új kormányra, hogy tegyen valamit az élelmiszerárak ügyében.

Az ország éves fogyasztói árindexe áprilisban elérte a 6,8 százalékot, májusban pedig már a 7 százalékot, ami a márciusi 4,1 százalékos értékéhez képest óriási ugrást jelent, s az euróövezeti tagállamok között a legmagasabb éves szint 2023 augusztusa óta.

Érvek kereszttüzében 

Visszatérve Svédországhoz, a pártok közül jelenleg csak a kis Liberális Párt támogatja az euró bevezetését. Az ellenzéki Centrum Párt ugyanakkor egyetért a Svantesson pénzügyminiszter – aki Ulf Kristersson miniszterelnök alakulatának, a Mérsékeltek Pártjának tagja – által előterjesztett vizsgálat tervével. 

A parlament legnagyobb pártját képező szociáldemokraták viszont kijelentették, hogy „jelenleg nem szorgalmazzák” az euró bevezetését. 

A radikális jobboldali Svéd Demokratáknak pedig nincs kifogásuk egy esetleges népszavazás megtartásával szemben, ám ez esetben – mint közölték – kampányt indítanak az euró bevezetése ellen.

A liberálisok szerint az euróövezethez való csatlakozás többek között erősítené Svédország kapcsolatait Európa többi részével, egy olyan időszakban, amikor fokozódik az orosz fenyegetés és feszültek a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Az ellenzők szerint viszont számos okból káros lenne a monetáris függetlenség elvesztése. 

• A svéd jegybank, a Riksbank például elveszítené a kamatlábak megállapításának jogát, így Svédország nem tudná többé monetáris politikáját a saját gazdasági igényeihez igazítani, illetve recesszió idején az export fellendítése érdekében csökkenteni az árfolyamot.
• Az euróövezeti adósság kockázata: a csatlakozás Svédországot az euróövezet költségvetési és adósságproblémái részesévé tenné, azaz osztoznia kellene a többi tagállam gazdasági helyzetéért viselt felelősségben.
•  A közvélemény ellenállása: a svéd közvélemény körében, mint láttuk, továbbra is nagy a szkepticizmus.
• Korlátozott gazdasági haszon: mivel Svédország már mélyen integrálódott az EU belső piacába, közgazdászok szerint a közös valuta bevezetéséből származó közvetlen pénzügyi haszna minimális lenne, ami feleslegessé teszi a csatlakozás kockázatainak a vállalását.