Csúnyán megdrágultak a lakossági bankszámlák, és még nincs vége

Március elejétől április végéig a legtöbb hazai hitelintézet emeli a lakossági számlavezetéshez kapcsolódó egyes díjait. A mostani áremeléseket az teszi lehetővé, hogy a hatályos szabályozás szerint a díjakat az előző évi infláció mértékéig korrigálhatják a pénzügyi szolgáltatók. 

Ez önmagában nem okoz jelentős drágulást a lakossági számláknál, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 3,7 százalékot ért el az éves, átlagos infláció Magyarországon, ami jóval enyhébb mértékű az előző évre kimutatottnál.

A mostani viszont már a második áremelési hullám, amellyel a lakossági ügyfeleknek az idén szembe kell nézniük, hiszen a múlt év augusztusától az egyes pénzügyi műveletek utáni tranzakciós illeték mértéke a másfélszeresére, felső összeghatára pedig a kétszeresére emelkedett. A tranzakciós illeték emelésének hatásait viszont csak január elsejétől érvényesíthették a számlakondíciókban a bankok, vagyis az ügyfeleknek az év elején már egy jelentős drágulási hullámmal kellett szembesülniük. Ami a konkrét számokat illeti, a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 ezer forintról 0,45 százalék, de legfeljebb 20 ezer forintra, a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan pedig 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedett az illeték mértéke.

Ezekre az áremelésekre reagált hétfői Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki azt írta: a banki számladíjak jelentősen emelkednek, ez a fajta emelkedés viszont nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fog a kormány.

Nagyjából negyven százalékkal drágulhattak a lakossági bankszámlák bő két év alatt

A kétféle díjemelés kedvezőtlen hatásaira felhívta a figyelmet a napokban kiadott közleményében Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője is, aki szerint az ügyfelek az idei évben a szokásosnál jóval érezhetőbb banki díjemelésekkel szembesülnek a mindennapi banki műveleteik során.

„Az inflációs díjemelés idén nem jelentős, mivel a tavalyi inflációt a KSH 3,7 százalékra mérte. Az előző években azonban ez a díjemelés kimagasló mértékű volt, hiszen 2023-ban 14,5 százalékos, míg 2024-ben 17,6 százalékos banki díjemelés történt az inflációra hivatkozva. Az idei inflációs díjemeléssel és az előző két év inflációs díjemelésével együtt, 2023. január 1-jétől kezdve – egymásra épülve – mintegy 40 százalékkal emelkedtek a bankköltségek” – vélekedett a szakértő. Hozzátette: ezen belül az átutalások és a készpénzfelvételek díjai viszont nem 40 százalékkal emelkedtek, hanem 109 százalékkal, mivel ebben a hatásban pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres megemelkedése is benne van. A szakértő szerint éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy az ügyfelek lehetőleg minden tranzakciós díjkedvezményt igénybe vegyenek, amely olcsóbbá teszi a bankszámlavezetést.

A lakossági bankszámláknál is nagyon fontos a pénzügyi tudatosság

A tempósan emelkedő számlaköltségekre hivatkozva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten jelentette be, hogy folytatja bankszámlaválasztó programját. A jegybank gyorselemzése szerint ugyanis idén januárban a piaci szolgáltatások éves árindexe a teljes inflációhoz képest jóval magasabban, 9,6 százalékkal nőtt, jelentős részben azért, mert számos bank a tranzakciós illeték megemelését január elejétől teljes mértékben áthárította a lakosságra az ügyfelek tranzakciós díjainak emelésével. A bankkártyás fizetés és a qvik szolgáltatások ugyanakkor – hívta fel a figyelmet az MNB – továbbra is minden ügyfél számára ingyenesek.

A jegybank közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a banki folyószámlával rendelkező lakossági ügyfelek január 31-ig kapták meg egyéni éves díjkimutatásukat hitelintézetüktől. Ez postán vagy elektronikusan érkezett, a bankkal megszokott kapcsolattartási forma szerint. Az egységes formátumú, közérthető díjkimutatás a bankszámlához, tranzakciókhoz, bankkártyához, folyószámlahitelhez, egyéb szolgáltatásokhoz kötődő díjakat, tranzakciószámokat mutatja be, és összegzi az ügyfél éves összes költségét, illetve (kamat)bevételeit is. „A díjkimutatás és az MNB Bankszámlaválasztó programja révén az ügyfelek összehasonlíthatják ezt más számlacsomagok ajánlataival. A kalkulátorban egyedileg megadhatók a jellemző fizetési szokások, s ezek segítségével kiszámíthatók az adott bankszámlák várható havi és éves összes terhei is. Évente vagy új élethelyzetbe kerüléskor (például munkahelyváltáskor, vagy gyermekvállalás után) mindenképp ajánlott felülvizsgálni a bankszámlát, illetve a költési szokásokat. Ez alapján dönthető el, hogy érdemes-e a bankon belül új számlacsomagot igényelni, vagy – az akár 13 munkanap alatt végrehajtható egyszerűsített bankváltással új hitelintézettel szerződni” – hívta fel a figyelmet az MNB.

Hogyan érdemes lakossági bankszámlát választani?

A megfelelő lakossági számlakonstrukció kiválasztásakor első lépésben azt érdemes felmérnünk, hogy pontosan mire használjuk a számlánkat – például hány átutalási tranzakciót indítunk, használunk-e netbanki vagy mobilbanki szolgáltatást, mekkora forgalmat bonyolítunk a számlán, mennyi készpénzt veszünk fel. (Ezek a szokások könnyen feltérképezhetők a már említett egyéni éves díjkimutatásból.) Ha ez megvan, akkor már sokkal egyszerűbb az igényeinknek megfelelő számlacsomagot választani az MNB programja, vagy más bankszámla-kalkulátor segítségével.

A jegybank adatai szerint a természetes személyeknek jelenleg valamivel több mint tízmillió fizetési számlát vezetnek a pénzügyi szolgáltatók. Az elmúlt néhány évben egyébként fokozatosan emelkedett az itthon vezetett lakossági számlák száma – legutóbb a koronavírus-járvány idején mért csökkenést az MNB.