Ezt senki sem láthatta előre: máris több fogy a munkáshitelből, mint a babaváró kölcsönből

A babaváró kölcsönt és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is lekörözte a munkáshitel az év első két hónapjában kötött szerződések összege alapján – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank statisztikái szerint a munkáshitel indulása utáni két hónapban közel 38 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a pénzintézetek, miközben a babaváró hitelből 33,5 milliárd, a szabad felhasználású jelzáloghitelekből pedig 13,6 milliárd forintnyit vettek fel az ügyfelek. Ennek alapján a munkáshitel részesedése 2025. első két hónapjában 14,8 százalékos volt a fogyasztási hitelek piacán, amellyel egy csapásra a második legfontosabb konstrukciónak számított.

Több szempontból is előnyt élvez a munkáshitel

Persze az, hogy az új támogatott konstrukciónak sikerült leköröznie a szabad felhasználású jelzáloghiteleket, nem túl nagy meglepetés, hiszen utóbbiak iránt az utóbbi években viszonylag visszafogott a kereslet. Az viszont, hogy az utóbbi évek egyik húzótermékének számító, és igen jelentős állományt felhalmozó babaváró hitelt is sikerült túlszárnyalni, már inkább meglepő lehet. 

A munkáshitel fontosabb feltételeit vizsgálva viszont már egyáltalán nem meglepő az új támogatott konstrukció sikere: 

Jelentős szűrő ugyanakkor, hogy a konstrukciót kizárólag 17 és 25 év közötti, dolgozó fiatalok igényelhetik, akik legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem is folytatnak felsőfokú tanulmányokat.

A munkáshitel nagy előnye még, hogy ugyan ösztönzi a gyermekvállalást – a harmadik gyermek megszületésekor az igénylő nők teljes tartozását átvállalja az állam –, de az nem feltétele a kamatmentességnek. Mindezek nyomán nem nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a munkáshitel az új szerződések volumene alapján már két hónap alatt lekörözte a babavárót.

Munkáshitel ide vagy oda, megállíthatatlannak tűnnek a személyi kölcsönök is

Az új támogatott konstrukció megjelenése viszont a jelek szerint nem gyakorolt különösebb hatást a személyi kölcsönök piacára – annak ellenére, hogy sokan erre számítottak –, hiszen azok iránt továbbra is nagyon erős a kereslet. Az MNB adatai szerint idén mindössze két hónap leforgása alatt 153,3 milliárd forintnyi új személyihitel-szerződést kötöttek a bankok  és a háztartások, ami amellett, hogy közel másfélszerese az egy évvel korábbi volumennek, egyben új rekord is. Ennek nyomán az sem zárható ki, hogy a személyi kölcsönök új kihelyezéseinél tavaly mért, 819 milliárd forintos rekordot idén újabb csúcs követi majd.

A személyi kölcsönöknél látható rekordokhoz persze az is kellett, hogy egyre nagyobb összegeket merjenek felvenni a bankoktól a háztartások, amihez az emelkedő keresetek mellett a csökkenő kamatok is hozzájárulhattak. Mindenesetre az év első két hónapja új rekordot hozott az egy szerződésre jutó átlagos összegnél is a személyi kölcsönök piacán: a Világgazdaság számításai szerint ekkor már 3,2 millió forint felett járt az átlag, miközben a teljes 2024-es évet vizsgálva még 2,7 millió körül mozgott.