Egyre többet fizetünk bankkártyával, terjed a qvik

A kártyás fizetések értéke 5192 milliárd forintot ért az idei első negyedévben, ami éves szinten 16,1 százalékos bővülésnek számít. A POS-terminálok száma 6 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, meghaladva a 257 ezer darabot, amelyek több mint 97 százaléka érintéses fizetést is lehetővé tesz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A készpénzfelvételek száma 2,4 százalékkal csökkent, az értékük pedig kevesebb mint a kártyás vásárlások felét teszi ki. A negyedév során az ATM-ek száma 1,4 százalékkal növekedett. Mivel a kormány döntése szerint minden hazai településen üzemeltetni kell készpénzfelvételre alkalmas bankautomatát, a jövőben még több ATM-et telepíthetek a bankok.

Az év első három hónapjában tovább folytatódott a qvik kérelem használatának terjedése, közel 800 ezer azonnali utalás indult qvik kérelemre válaszul, összesen 291 milliárd forint értékben, ami negyedéves alapon is több mint háromszoros növekedés. A csaknem 30 ezer elfogadóhelyen összesen 5,8 milliárd forintnyi qvik tranzakció történt, jelezve az új fizetési megoldás terjedését.

Ha így fizetünk, akkor egy QR-kód jelenik meg, amit beolvasva megnyílik a bank okostelefon-alkalmazása, ahol előre kitöltve jelennek meg az adatok, és egy gombnyomással jóváhagyható a tranzakció. Az NFC-s módszer esetén az okostelefon érintésével indítható az ügylet, míg az utaláshoz egy fizetési kérelmet kell elfogadni az appban.

Fontos megemlíteni, hogy az előző év azonos időszakához képest a lakossági egyedi forintátutalások értéke majdnem harmadával, 32,3 százalékkal bővült, míg a lakossági devizautalások összértéke 30,1 százalékkal nőtt.

Óvatosan a csalókkal

Az előző negyedévhez képest a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal elkövetett sikeres visszaélések száma 5,1, értéke pedig 8,2 százalékkal növekedett. Ugyanezen időszakban a nem kártyás elektronikus pénzforgalomban elkövetett visszaélések száma 12,4 százalékkal emelkedett, értéke pedig stagnált.

A visszaélési módszerekben jelentős változás nem figyelhető meg, továbbra is az adathalászattal, illetve pszichológiai manipulációval elkövetett visszaélések teszik ki az esetek legnagyobb részét mind a kártyás, mind az átutalásos visszaéléseknél. A leírt kár legnagyobb részét továbbra is az ügyfelek viselik.

Az áldozattá válás megelőzése és a digitális biztonságunk növelése érdekében több dolgot is tehetünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a banki alkalmazottak soha nem kérik arra az ügyfeleket, hogy különböző programokat telepítsenek a gépükre, majd utána lépjenek be a netbankjukba, ezért az ilyen kérést mindig utasítsuk vissza.

A bankok, az állami szervek vagy más pénzügyi intézmények soha nem kérnek bankkártyaadatokat, ahogy az ügyfelek jelszavát és PIN-kódját sem. Ezeket tehát senkinek se adjuk meg semmilyen körülmény között, hiába adnak elő a szélhámosok meggyőzőnek tűnő történetet. 

Online bankkártyás fizetésnél ellenőrizzük, hogy megfelelő felületen vagyunk, valamint a bankok mobilalkalmazását kizárólag a hivatalos boltokból (Apple App Store, Google Pay) töltsük le. Az idegenektől érkezett sms-ben, e-mailben lévő linkekre ne kattintsuk. Továbbá érdemes aktiválni a kétlépcsős azonosítást minden fontos fiókon.