Kiderült, kik állnak a lakossági vagyon gyors ütemű növekedése mögött – nem meglepő az eredmény
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke egy év alatt 11,2 százalékkal 115 805 milliárd forintra növekedett, míg a nettó pénzügyi vagyon 11,4 százalékos emelkedés után 98 734 milliárd forintot tett ki, ez korántsem jelenti azt, hogy általánosan jobban menne a háztartásoknak – állapítja meg a Blochamps Capital most megjelent elemzése.
A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán
– emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. A cég korábbi elemzése rámutatott: az elmúlt két évtizedben a háztartások felső 10 százaléka – különösen a legfelső 1 százalék – kiemelkedő ütemben növelte vagyonát: a leggazdagabb száz magyar vagyona a magyar háztartások pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát teszi ki, miközben ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalékot ért el.
Érdemes szűrni, hogy mit veszünk figyelembe a megtakarításoknál
Karagich István szerint érdemes a háztartások vagyonának értékelésénél a klasszikus pénzügyi vagyonelemeket előtérbe helyezni. Ide tartozik a készpénz, a betétek, a különféle értékpapírok – például a részvények és befektetési jegyek –, valamint a biztosítástechnikai tartalékok. Ezek azok az eszközök, amelyek valóban gyorsan hozzáférhetők vagy a megtakarítási piacon közvetlenül értelmezhetők. Ha ezeket vizsgáljuk – tette hozzá az ügyvezető –, az elmúlt két év adatai világosan mutatják, hogy a teljes pénzügyi vagyon hullámzó képe az úgynevezett „egyéb tulajdonosi részesedések” – ahová a különféle üzletrészeket, nem tőzsdei részvényeket sorolja a jegybank – torzító hatásának tudható be. Míg a teljes vagyon negyedéves változása 2023 óta rendre 2–4 százalék körül ingadozott, a klasszikus vagyon minden időszakban nagyobb növekedést mutatott.
Ez tehát az elemzés szerint azt mutatja, hogy a háztartások valóban hozzáférhető pénzügyi megtakarításai stabilan emelkednek – ugyanakkor továbbra is fontos látni, hogy ez a gyarapodás nem elsősorban a széles társadalmi rétegek sikerét, hanem a vagyonosabb háztartások koncentrált növekedését tükrözi.
Európai viszonylatban is magas, már 70 százalékos a legfelső társadalmi tized részesedése a teljes lakossági megtakarításból – mutat rá az elemzés.
Adták az állampapírokat, vették a befektetési jegyeket
A Blochamps ügyvezetője szerint az elmúlt hónapok legmarkánsabb változása a háztartások állampapír-állományának érezhető mértékű csökkenése, ami korábban soha nem látott mértékű tőkekivonást jelez. Az MNB adatai szerint az idei első fél évben 715,5 milliárd forinttal csökkent az állampapír-állomány. Ugyanakkor a lakossági állampapír-állomány csökkenése mögött nem a kis összegű pénzeket állampapírban parkoltató tömeges megtakarítók állnak, hanem a pénzügyileg érettebb, vagyonosabb réteg. Ők voltak azok, akik hátat fordítottak az állampapíroknak, és a korábbi kedvező kamatozású PMÁP-időszak kifacsarása után a most elérhető alacsonyabb hozamok helyett más, szofisztikáltabb konstrukciókat kerestek. A legtöbbjük a befektetési jegyek felé fordult: ezt alátámasztja, hogy az állomány csak a második negyedévben 4,9, éves összevetésben pedig 23 százalékkal nőtt. Ugyanakkor – figyelmeztetett a Blochamps szakértője – a befektetési alapok növekvő népszerűsége itt sem a széles társadalmi rétegek megtakarítási sikerét, hanem mindössze néhány tízezer módosabb háztartás alkalmazkodását tükrözi.
A Blochamps elemzése viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon szerkezete továbbra is torz. Magyarországon a háztartások befektetési alapokon keresztüli megtakarításainak mindössze mintegy 8 százaléka irányul részvény jellegű befektetésekbe, míg Európában ez az arány átlagosan 33 százalék. Ezzel szemben a kötvényalapok aránya itthon kiugróan magas, megközelíti a 36 százalékot, míg Európában ennek csak a fele, 18 százalék körül mozog.
Hiába keresnek sokan új megtakarítási formákat, a magyar lakosság vagyonkezelése továbbra is óvatos és egyoldalú, de kétségkívül átalakulóban van
– fogalmazott Karagich István. Ebben szerinte az ügyfelek kockázatkerülése mellett az is szerepet játszik, hogy a magas biztonság mellett sok éve rendre extra hozamokkal kecsegtető állampapírpiac miatt komolyabb késztetés sincs a pénzek tőzsdei kockáztatására.
Hányan lehetnek most a leggazdagabb ügyfelek?
A Blochamps Capital adatai szerint a leggazdagabb ügyfélrétegnek fenntartott privátbanki szolgáltatásoknál 47,4 ezer ügyfélszámlát tartottak nyilván 2024 utolsó negyedévében Magyarországon, amelyeken 10 456 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek: ez azt jelenti, hogy az egy ügyfélre jutó, átlagos vagyon 221 millió forint környékén alakult. A prémium- és privátbanki szegmens közötti átmenetet jelentő, „affluens premium plus” ügyfeleknél valamivel 59 ezer felett járt a vezetett számlák száma, 2341 milliárdos kezelt vagyon – és 40 milliós, egy számlára jutó átlag – mellett. A prémiumbanki területen viszont már 628 ezernél is több számlát tartottak nyilván tavaly, 7772 milliárd forintos vagyon és 12 milliós, egy számlára jutó átlag mellett.
