késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiderült, kik állnak a lakossági vagyon gyors ütemű növekedése mögött – nem meglepő az eredmény
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke egy év alatt 11,2 százalékkal 115 805 milliárd forintra növekedett, míg a nettó pénzügyi vagyon 11,4 százalékos emelkedés után 98 734 milliárd forintot tett ki, ez korántsem jelenti azt, hogy általánosan jobban menne a háztartásoknak – állapítja meg a Blochamps Capital most megjelent elemzése.
A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán
– emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. A cég korábbi elemzése rámutatott: az elmúlt két évtizedben a háztartások felső 10 százaléka – különösen a legfelső 1 százalék – kiemelkedő ütemben növelte vagyonát: a leggazdagabb száz magyar vagyona a magyar háztartások pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát teszi ki, miközben ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalékot ért el.
Érdemes szűrni, hogy mit veszünk figyelembe a megtakarításoknál
Karagich István szerint érdemes a háztartások vagyonának értékelésénél a klasszikus pénzügyi vagyonelemeket előtérbe helyezni. Ide tartozik a készpénz, a betétek, a különféle értékpapírok – például a részvények és befektetési jegyek –, valamint a biztosítástechnikai tartalékok. Ezek azok az eszközök, amelyek valóban gyorsan hozzáférhetők vagy a megtakarítási piacon közvetlenül értelmezhetők. Ha ezeket vizsgáljuk – tette hozzá az ügyvezető –, az elmúlt két év adatai világosan mutatják, hogy a teljes pénzügyi vagyon hullámzó képe az úgynevezett „egyéb tulajdonosi részesedések” – ahová a különféle üzletrészeket, nem tőzsdei részvényeket sorolja a jegybank – torzító hatásának tudható be. Míg a teljes vagyon negyedéves változása 2023 óta rendre 2–4 százalék körül ingadozott, a klasszikus vagyon minden időszakban nagyobb növekedést mutatott.
Ez tehát az elemzés szerint azt mutatja, hogy a háztartások valóban hozzáférhető pénzügyi megtakarításai stabilan emelkednek – ugyanakkor továbbra is fontos látni, hogy ez a gyarapodás nem elsősorban a széles társadalmi rétegek sikerét, hanem a vagyonosabb háztartások koncentrált növekedését tükrözi.
Európai viszonylatban is magas, már 70 százalékos a legfelső társadalmi tized részesedése a teljes lakossági megtakarításból – mutat rá az elemzés.
Adták az állampapírokat, vették a befektetési jegyeket
A Blochamps ügyvezetője szerint az elmúlt hónapok legmarkánsabb változása a háztartások állampapír-állományának érezhető mértékű csökkenése, ami korábban soha nem látott mértékű tőkekivonást jelez. Az MNB adatai szerint az idei első fél évben 715,5 milliárd forinttal csökkent az állampapír-állomány. Ugyanakkor a lakossági állampapír-állomány csökkenése mögött nem a kis összegű pénzeket állampapírban parkoltató tömeges megtakarítók állnak, hanem a pénzügyileg érettebb, vagyonosabb réteg. Ők voltak azok, akik hátat fordítottak az állampapíroknak, és a korábbi kedvező kamatozású PMÁP-időszak kifacsarása után a most elérhető alacsonyabb hozamok helyett más, szofisztikáltabb konstrukciókat kerestek. A legtöbbjük a befektetési jegyek felé fordult: ezt alátámasztja, hogy az állomány csak a második negyedévben 4,9, éves összevetésben pedig 23 százalékkal nőtt. Ugyanakkor – figyelmeztetett a Blochamps szakértője – a befektetési alapok növekvő népszerűsége itt sem a széles társadalmi rétegek megtakarítási sikerét, hanem mindössze néhány tízezer módosabb háztartás alkalmazkodását tükrözi.
A Blochamps elemzése viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon szerkezete továbbra is torz. Magyarországon a háztartások befektetési alapokon keresztüli megtakarításainak mindössze mintegy 8 százaléka irányul részvény jellegű befektetésekbe, míg Európában ez az arány átlagosan 33 százalék. Ezzel szemben a kötvényalapok aránya itthon kiugróan magas, megközelíti a 36 százalékot, míg Európában ennek csak a fele, 18 százalék körül mozog.
Hiába keresnek sokan új megtakarítási formákat, a magyar lakosság vagyonkezelése továbbra is óvatos és egyoldalú, de kétségkívül átalakulóban van
– fogalmazott Karagich István. Ebben szerinte az ügyfelek kockázatkerülése mellett az is szerepet játszik, hogy a magas biztonság mellett sok éve rendre extra hozamokkal kecsegtető állampapírpiac miatt komolyabb késztetés sincs a pénzek tőzsdei kockáztatására.
Hányan lehetnek most a leggazdagabb ügyfelek?
A Blochamps Capital adatai szerint a leggazdagabb ügyfélrétegnek fenntartott privátbanki szolgáltatásoknál 47,4 ezer ügyfélszámlát tartottak nyilván 2024 utolsó negyedévében Magyarországon, amelyeken 10 456 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek: ez azt jelenti, hogy az egy ügyfélre jutó, átlagos vagyon 221 millió forint környékén alakult. A prémium- és privátbanki szegmens közötti átmenetet jelentő, „affluens premium plus” ügyfeleknél valamivel 59 ezer felett járt a vezetett számlák száma, 2341 milliárdos kezelt vagyon – és 40 milliós, egy számlára jutó átlag – mellett. A prémiumbanki területen viszont már 628 ezernél is több számlát tartottak nyilván tavaly, 7772 milliárd forintos vagyon és 12 milliós, egy számlára jutó átlag mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.