Kockázati tőke és a bankhitel is jól jöhet a végső sikerhez

A hitel szótól 2008 óta különösen tart a magyar ember, míg a kockázati tőke is inkább csak az utóbbi pár évben vált itthon gyakori fogalommá, főleg az induló vállalkozások körében. Pedig a finanszírozási piacon mindkettőnek helye van, sőt, akár még ki is egészíthetik egymást.

Míg mostanság szinte a csapból is csak a Jeremie-alapok megszerezhető és elkölthető milliárdjai folynak, addig a banki hitelek területén szűkebben mérik a lehetőségeket különösen az utóbbi években. Mindezek ellenére is vannak olyan országok, ahol tradicionálisan a kockázati tőke jellegű finanszírozás az erősebb (ilyen például az Egyesült Államok, vagy az Egyesült Királyság), ugyanakkor a német típusú gazdaságokban (Magyarország is ilyen volt a Jeremie programok elindulásáig) a hitelekben bíznak leginkább a vállalkozások. Ugyanakkor itthon az innovatív, gyorsan fejlődő KKV-k a Jeremie-programnak köszönhetően kerültek a kockázati tőkebefektetések középpontjába. Ezen cégek a növekedésükhöz szükséges finanszírozást eddig nem tudták volna hitelekből biztosítani, ezért is várták nagy reménnyel a kockázati tőkealapok megjelenését. Azonban érdemes megnézni, mit adhat az egyik és mit a másik finanszírozási forma.

Egy érett életszakaszú, stabil cash-flow-val és eszközháttérrel rendelkező vállalkozás számára a hitel a legolcsóbb választás, mivel kötöttebb visszafizetési struktúrája könnyen beleilleszthető a pénzügyi tervekbe, likviditásba. Felhasználása is szigorúbb, meghatározott gyakoriságú rendszeres adatszolgáltatás szükséges a bank felé, ha pedig nem tudjuk teljesíteni a hitel visszafizetését, az a cég felszámolásához is vezethet.

„Ezzel szemben a kockázati tőke bevonásával a vállalat nemcsak tőkét von be, hanem egy olyan stratégiai partnert is kap, aki hatással van a cég működésére, kultúrájára. A kockázati tőkebefektető együtt kel és fekszik a vállalkozással, aktívan részt vesz annak döntéshozói fórumain” – mondja Szombati András, a Primus Capital Fund Management befektetési igazgatója és a HVCA Board tagja, aki még hozzáteszi, e finanszírozási formák nem egymás versenytársai, hanem egymás kiegészítői is lehetnek, mert több cég esetében ezen források egymás mellett vannak jelen. Erre rímel dr. Tamás Gábor, az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójának véleménye is, aki úgy véli, a kockázati tőkebefektetők és a kereskedelmi bankok között szoros együttműködésre van szükség. „Kockázati tőkebefektetéssel azon stabil piaccal és határozott stratégiával rendelkező vállalkozások likviditási helyzetét lehet segíteni, amelyek tőkehiányban szenvednek, és amelyeket a hagyományos banki technikákkal már nem lehet finanszírozni” – fűzi még hozzá. „A már 1-2 éve a piacon lévő, ún. Gazella vállalkozások profitjukat általában visszaforgatják a működésükbe, hogy további növekedést érjenek el, a tőkefelhalmozás nem jellemző. Ebben a szakaszban nyílik lehetőség kockázati tőke bevonására” – mondja Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati központi hitelezési és értékesítési csoportjának vezetője. Szerinte a kockázati befektetők a banki kockázatokat vállalva, a magas eredmény érdekében a megfelelő forrást tudják a vállalkozásoknak biztosítani, ezáltal a bank szerepe ezen cégek esetében a kiegészítő finanszírozásra redukálódik, és a kockázatok megosztása megfelelő lesz.

A két finanszírozási forma tehát egymást erősítve használható, bár igénybevételük erősen függ a vállalkozások életszakaszától. Mindenesetre érdemes szétnézni a pénzpiacokon, mert számos személyre és cégre szabott lehetőséggel lehet találkozni.