Már nem hatja meg a piacot Trump ígérete, nincs megállás az olaj drágulásában

Noha szerdán apró szünetet tartott az energiaárak emelkedése, miután Donald Trump amerikai elnök haditengerészeti kíséretet ígért a Hormuzi-szoroson átkelő tankerek számára, valamint sajtóhírek jelentek meg arról, hogy Teherán hajlandó tárgyalni a háború lezárásáról, csütörtökön ismét felfelé indultak az olajárak.

Kína nem exportál több dízelt vagy benzint, így több olaj kellhet más országoknak

Az Európában mértékadó Brent a nap kezdetén több mint 2 százalékot drágult és 83 dollárba került hordónként, miközben Kína bejelentette, hogy leállítja a benzin és a gázolaj exportját. 

Ez tovább fűtheti az olajárak emelkedését, hiszen a finomítók világszerte többet lesznek kénytelenek vásárolni a nyersanyagokból. Az autósok számára az is kedvezőtlen fejlemény, hogy a kínai feldolgozott termékek hiánya a finomítói marzsokat is megemelheti. A piacok most azt mérlegelik, hogy mennyire húzódhat el a háború és mennyire életképes a Hormuzi-szoros átjárhatóságát lehetővé tevő amerikai haditengerészeti kíséret.

Az iráni háború elhúzódása globális energiaválságot idézhet elő, miután a Hormuzi-szoroson halad keresztül a világ olaj- és LNG-kínálatának mintegy ötöde. Bár Szaúd-Arábia igyekszik exportja egy részét a szorost elkerülve a Vörös-tenger felé irányítani, ez csak részmegoldást jelenthet, miközben az Öböl menti országokban kezdenek megtelni a tárolók, ami a termelés leállítását eredményezheti. Irak már kénytelen volt korlátozni kitermelést az ország több fontos olajmezőjén.

Csütörtök reggel a TTF holland gáztőzsdén a földgáz ára is ismét emelkedésnek indult és átlépte az 50 euró/megawattóra árat, miután szerdán a katari állami energiavállalat, a QatarEnergy vis majorra hivatkozva leállította a gázszállításokat. A közel-keleti ország már hétfőn leállította az LNG-termelést, és úgy tűnik, hogy a másodpiacon sem volt képes szállítmányokat találni, hogy teljesíteni tudja kötelezettségeit.