Megrohamozták a boltokat a magyarok év elején – de nem az élelmiszerekből táraztunk be
Idén januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal nagyobb volt az előző havinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből.
2026. januárban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,5 százalékkal nőtt.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 6,5 százalékkal csökkent.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,7 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 10, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,7, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 3,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 1,5 százalékkal nőtt. A forgalom volumene ugyanakkor a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,3 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5,7 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 6,5 százalékkal csökkent.
Az év első hónapjában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1504 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
Reagált a friss kiskereskedelmi adatra a szaktárca
„A béremeléseknek és a családi adócsökkentésnek köszönhetően tovább élénkül a fogyasztás Magyarországon. 2026 januárjában 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest” – írta a KSH adatra adott reakciójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A szaktárca hozzátette, hogy a kormány az orosz-ukrán háború elhúzódása és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére töretlenül azon dolgozik, hogy a magyar családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon, több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet tudjanak költeni. Ennek érdekében emelték a béreket, csökkenti az adókat, valamint folytatja a harcot az áremelésekkel szemben (árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése).
Kiemelték, hogy a kormány 2026. április 30-ig lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlást SZÉP-kártyával, ezáltal is támogatva a családok vásárlásait és a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A kormány a fogyasztás élénkítése mellett a vásárlók védelmére is kiemelt figyelmet fordít, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a lehető legnagyobb szigorral, határozottan fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
Mindezek eredményeként a családok egyre több pénzből, egyre kedvezőbb áron és egyre biztonságosabban tudnak vásárolni, ami a kiskereskedelmi forgalom növekedésében is érezteti hatását. 2026 januárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Az óvatosság nem fékezte a forgalmat
Januárban kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom volumene – havi alapon 0,5, míg éves összevetésben 3,5 százalékkal bővült. Ez abból a szempontból meglepetés, hogy a forgalom volumene az előző 5 hónapban is bővülni tudott havi alapon kisebb-nagyobb mértékben, így nem lett volna meglepő egy rosszabb havi alapú volumenindex. „Mondhatjuk persze, hogy makrogazdasági oldalról januárban minden a növekedés mellett szólt: alacsony, 2,1 százalékos infláció, miközben decemberben a nettó átlagkereset 9,8 százalékkal nőtt – azaz volt miből költeni. Ebben persze benne van a választások előtti fiskális lazítás szerepe, de a fegyverpénz és 13-14. havi nyugdíj csak februárban érkezik" – kommentálta a KSH adatait a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Regős Gábor rámutatott: a nyugdíjak reálértéke ha nem is ennyivel, de szintén nőtt, a januári emelés 3,6 százalék volt, de novemberben is volt egy pótlólagos 1,6 százalékos emelés a tavalyi, vártnál nagyobb infláció kompenzálására. Persze egy ilyen helyzetben sem magától értetődő a bővülés, hiszen a háztartások óvatossága is meghatározó – ez most úgy tűnik, hogy nem fékezte érdemben a forgalmat.
„A forgalom legkevésbé az élelmiszereknél nőtt, 1,2 százalékkal – ez nem is meglepő, hiszen a legkevésbé volatilis tétel, enni akkor is muszáj, ha kevesebbet keresünk, de akkor sem fogunk sokkal többet enni, ha javul a jövedelmi helyzetünk – persze jobbat, drágábbat vehetünk, talán ezt tükrözi a mostani adat is" – hangsúlyozta. – A nem-élelmiszer boltok forgalma 4,7 százalékkal nőtt, meglepő, hogy ezen belül az internetest kereskedelmet követő második legnagyobb bővülés a használt termékek esetében volt, de jelentősen nőtt a ruha- és cipőboltok forgalma is (6,7 százalék). A bútorok és műszaki cikkek esetében bekövetkezett 3,3 százalékos csökkenés ugyanakkor rámutat arra, hogy azért itt még van tér a növekedésre, a korábbi magas inflációs időszakban elhalasztott fogyasztás bepótlásáról szó sincs, így a vezető közgazdász.
Ami talán a legmeglepőbb, az az üzemanyagok forgalmának 5,7 százalékos növekedése. Ebben szerepe lehetett a jövedéki adó emelés elhalasztásának, így versenyképesebbé vált a magyar ár a régióban, jobban megérte itt tankolni. Ennek persze így végső soron a költségvetési hatása pozitív.
„Ha létezik olyan statisztikai adat az első negyedévben, amiért nem érzem azt, hogy aggódni kellene, az a kiskereskedelem. Egy alacsony inflációs környezetben vagyunk, a keresetek emelkednek, a kormányzat pedig különféle transzferekkel javítja a háztartások jövedelmi helyzetét (a már említett fegyverpénz és nyugdíj mellett ilyen például a családi adókedvezmény emelése vagy az édesanyák egy részének szja-mentessé válása). A következő két hónapban tehát továbbra is erős adatot várok az ágazattól és a fogyasztás az első negyedévben is húzhatja felfelé a GDP-t. A kérdés inkább az, hogy a közel-keleti háború meddig tart, hogyan alakulnak az árakra gyakorolt hatásai középtávon, azaz végső soron hogyan hat a háztartások mindennapi életére, hiszen ez csapódik majd le a kiskereskedelmi forgalomban – de erről korai lenne még becslésekbe bocsátkozni" – véli Regős Gábor.
Ez lehet a húzóerő
„A kiskereskedelem növekedési ütemének gyorsulására számítunk az idei évben. Ennek alapját a jövedelmi helyzet folytatódó javulása adhatja, a reálbérek várhatóan 6 százalék feletti ütemben nőnek, a lassuló inflációnak és a kétszámjegyű nominális béremelkedésnek köszönhetően, miközben a családtámogatások bővítése, a különböző juttatások (14. havi nyugdíj részlete, fegyverpénz, otthonteremtési támogatás) hatása is jelentős részben a fogyasztásban csapódhat le" – ezt már Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője fűzte hozzá a KSH csütörtöki adatsorához. – Támogathatja a forgalmat továbbá a fogyasztói bizalom erősödése is, a bizalmi indexek az elmúlt hónapokban 4 éves csúcsra, az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintre emelkedtek, amelynek eredményeként az óvatossági motívum még inkább háttérbe szorulhat a fogyasztói döntésekben. Ennek köszönhetően az idei évben is a fogyasztás lehet a gazdaság húzóereje, a kérdés továbbra is az lesz, hogy a külső kereslet és ahhoz kapcsolódóan a beruházások növekedéstámogató szerepe milyen irányba mutat majd, közölte Molnár Dániel.
– Bár az eddig látott adatok alapján eléggé gyengének tűnt az év kezdet, a friss kiskereskedelmi statisztika rácáfolt erre. A hazai kiskereskedelem az év első hónapjában 0,5 százalékkal bővült havi alapon, vagyis a revideált adatok alapján immáron hatodik hónapja látunk növekedést havi alapon, tehát nem fűrészfogazik a teljesítmény. Ami az éves bázisú adatot illeti, a januári 3,5 százalékos (naptárhatással kiigazított) növekedés felülmúlta az elemzői konszenzust és megegyezik a decemberben látott mértékkel, mutatott rá az ING senior közgazdásza.
A hosszabb távú trendeket nézve elmondható, hogy 2026 januárjában 4,5 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint a 2021. év havi átlaga, vagyis lassan, de folyamatosan bővül a szektor. Ez a trend 2023 vége óta tart, kisebb-nagyobb kilengésekkel, ugyanakkor az elmúlt fél évben már stabilizálódott a növekedés üteme.
„A részleteket nézve az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon lényegében stagnálást mutatott, ami elsősorban az élelmiszer, ital, dohányáru kereskedelemben látott markáns visszaesés eredménye. Ezzel szemben növekedett a forgalom volumene a nem élelmiszertermék jellegű üzletekben havi összevetésben. Ezen a szegmensen belül is nagyon vegyes a kép. A csomagküldő és internetes vásárlások 6 százalékkal nőttek havi alapon és ilyen tempóra évek óta nem volt példa. A megoldás kulcsa a januári hidegbetörés lehet és az, hogy az emberek inkább otthonról vásároltak és nem mozdultak ki a hóban-fagyban. Meglehetősen dinamikusan nőtt a textilüzletek forgalma is, ami akár szintén betudható lehet a rendkívüli hideg időjárásnak. Nem meglepő módon jelentősen beszakadt a bútor, műszakicikk vásárlás és az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma is. Vagyis minden, ami halasztható vásárlás, az elhalasztásra kerülhetett" – így Virovácz Péter.
Általánosságban tehát úgy tűnik, hogy a kiskereskedelemnek, főleg az online ágazatnak a rendkívüli hideg inkább kedvezett. Végezetül az üzemanyag-forgalom is jelentősen emelkedett az előző hónaphoz képest, ami részben lehet a csökkenő üzemanyagárak hatása. Itt a megugró forgalomra inkább a betárazás lehet a magyarázat: a nagy hideg beállta előtt, biztos, ami biztos sokan megtankolhatták az autóikat.
„Összességében tehát némileg nehéz fogást találni a januári adaton. Mindenképpen jobb lett a teljesítmény a vártnál, de vélhetően ez inkább egyszeri hatások következménye. Viszont az is elvitathatatlan, hogy a revideált adatok alapján immáron hosszú hónapok óta tartós növekedés látszik. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye, tehát biztosan nem a fogyasztáson múlik" – hangsúlyozta a szakértő.
Folytatódhat a fellendülés
Szerinte az elmúlt hónapokban javuló fogyasztói bizalom utalhat arra, hogy folytatódhat a tartósabb fellendülés a fogyasztásban, növekedési pályára állítva a gazdaság egészét. A gyengülő munkaerőpiac ellenére, a várhatóan továbbra is dinamikus bérnövekedés és a kormányzati transzferek eredőjeként a kiskereskedelmi forgalom érdemi bővülésére számítunk idén.
A fő kérdés az idei évi gazdasági növekedést illetően sem az lesz tehát, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy beindul-e az export, végre elmozdul-e a mélypontról felfelé a beruházás és elkerülhető lesz-e az újabb energiaválság.
Amennyiben bármelyik kérdésre kedvezőtlen válasz érkezik, az további kihívásokat gördítene az ING Bank által az idei évben várt 1,7 százalékos GDP-növekedés eléréséhez.
