Ezek az országok a fő vesztesei a blokádnak a világ legfontosabb tengeri energiakereskedelmi átjáróján
A Hormuzi-szoros a világ egyik legszűkebb tengeri átjárója, emellett pedig a geopolitikai feszültségek és az olajárakat befolyásoló tényezők gyűjtőpontja is. A világszerte szállított olaj mintegy 20 százaléka, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Irakból, Kuvaitból és Iránból, ezen a szoroson keresztül jut el a célállomásra. Ehhez jön még a Katarból érkező nagy mennyiségű cseppfolyósított földgáz is. Bár Irán korábban többször is fenyegetőzött a lezárással, eddig még nem került sor komolyabb blokádra. Egészen mostanáig. Az elhúzódó blokád pedig az energiahordozók hiányán keresztül súlyos világgazdasági válságot is elindíthat - számolt be róla a CNBC.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, amely Irán és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Omán között húzódik
A 50 kilométer széles bejáratú és helyenként mindössze 33 kilométer széles tengeri átjáró évente közel 600 milliárd dollár értékű energiahordozó-kereskedelmet bonyolít le. 2023 első felében naponta körülbelül 20 millió hordó (azaz mintegy 3,18 milliárd liter) kőolaj haladt át a Hormuzi-szoroson – ez a világ napi olajforgalmának ötöde. Az ebből származó olaj túlnyomó része, több mint 80 százaléka Ázsiába, különösen Kínába, Indiába, Japánba és Dél-Koreába irányul. A Hormuzi-szoros meghosszabbított lezárása szó szerint felforgatná a globális energiapiacokat és valószínűleg súlyos következményekkel jár majd: az olajárrobbanáson kívül, a tőzsdék megingását, inflációt, valamint globális ellátásilánc-problémákat is előidézhet. Még úgy is, hogy a lezárás veszélye miatt több ország alternatív útvonalakat épített ki.
Vannak olyan országok, amelyek komoly válságba is sodródhatnak az iráni blokád miatt
Az elemzők szerint a Hormuzi-szoros egy esetleges, elhúzódó lezárása Ázsiát fogja a leginkább megviselni. A blokád az olajárak további emelkedéséhez vezetne, amely egyes elemzők szerint hamarosan akár átlépheti a hordónkénti 100 dollárt is.
Ázsiában Thaiföld, India, Korea és a Fülöp-szigetek a leginkább kiszolgáltatottak a magasabb olajáraknak a magas importfüggőségük miatt, míg Malajzia relatív haszonélvező lenne, mivel energiaexportőr.
A szakértők szerint Dél-Ázsia is súlyos zavarral szembesülne, különösen az LNG-ellátás terén: A Kpler adatai szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek Pakisztán LNG-importjának 99%-át, Banglades importjának 72%-át és India importjának 53%-át teszik ki. A korlátozott tárolási és beszerzési rugalmasság miatt Pakisztán és Banglades különösen sebezhető. Ugyanakkor India néz szembe a legnagyobb együttes kitettséggel a régióban, így egy tartós blokád itt is felerősítené mind az energiaimport költségeit, mind a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomást.
Kína: A Hormuz lezárása próbára tenné Kína energiabiztonságát is, de a készletek és az alternatív ellátás némi puffert kínál. Kína tehát nem feltétlenül a legsebezhetőbb a potenciális kínálati sokkokkal szemben. Az ország a világ legnagyobb nyersolaj-importőre, és a Kpler szerint az iráni olaj több mint 80%-át vásárolja. Az UBP becslései szerint LNG-importjának körülbelül 30%-a Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből származik, és olajimportjának nagyjából 40%-a Hormuzon halad át. Bár Kína is jelentősen ki van téve a kihívásoknak, de némileg rugalmasabb. A Kpler szerint Kína LNG-készlete február végén 7,6 millió tonnát tett ki, ami rövid távú fedezetet biztosít. Kínának azonban versenyeznie kellene az atlanti szállítmányokért, ha a kiesés továbbra is fennáll, ez pedig fokozhatja az árversenyt Ázsiában, még akkor is, ha Peking elkerüli a teljes hiányt.
Jobban ki vannak szolgáltatva
Az olyan nagy energiaimport-függőségű gazdaságok, mint Japán, Dél-Korea és Tajvan, jobban ki vannak téve a kínálati sokkoknak: Az UBP adatai szerint a Közel-Kelet biztosítja Japán olajimportjának 75%-át, Korea olajimportjának pedig körülbelül 70%-át. Az LNG esetében az Öböl-menti kitettségük kisebb, mint Dél-Ázsiáé. Dél-Korea LNG-szükségletének 14%-át Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből szerzi be, míg Japán 6%-át a Kpler becslése szerint. A készletek pedig korlátozottak. Korea körülbelül 3,5 millió tonna, Japán pedig körülbelül 4,4 millió tonna LNG-vel rendelkezik tartalékokban, ami nagyjából két-négy hét stabil keresletre elegendő a Kpler szerint.
Délkelet-Ázsia nagy részén az elsődleges csapás a költséginfláció, nem pedig az azonnali hiány, mondják iparági szakértők, tekintve, hogy az elhúzódó lezárás esetén Ázsia Európával versenyez majd az atlanti rakományokért. Különösen Thaiföld lehet kiemelkedő olajár-vesztes, mivel Ázsia legnagyobb nettó olajimportjával rendelkezik, a GDP 4,7%-ával. Így minden 10%-os olajár-emelkedés az ország GDP-jének körülbelül 0,5 százalékpontjával rontja a folyó fizetési mérleget.
Továbi részletek az Origo oldalán olvashatók!
