IMF: új növekedési modellt
Jó hír, hogy Európa kezd kilábalni a recesszióból, ez meghatározó fontosságú a feltörekvő európai országok szemszögéből. Nem túl robusztus ez a fellendülés, gyengébb, mint az USA esetében. A gazdaságok sebezhetősége mindenesetre csökkent.
Magyarország a régiós átlaghoz viszonyítva enyhén nagyobb mértékben esik vissza; 6,7 százalékra várják az IMF szakértői a GDP csökkenését, szemben a térségi 6,6 százalékkal. Helyes gazdaságpolitikával menedzselhető lesz a gazdasági törékenység, ugyanakkor a munkanélküliség még nem tetőzött sem nálunk, sem a térségben.
Ugyanígy a nem teljesülő hitelek aránya is emelkedhet még. A régió más országai egyelőre a bankszektor rendbetételével is adósak. Ennek megfelelően a pénzügyi szektor nem lesz erős támasza a fellendülésben a reálszférának.
Ivaschenko ismét felhívta a figyelmet a devizakitettség veszélyeire, a külföldi valutában jegyzett hitelek aránya még mindig magas nálunk. Ennek kezelése is elsőrendű fontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az IMF arra számít, hogy ezeket a kihívásokat is sikerül majd kezelnie az országnak. A potenciális növekedés üteme nehezen megbecsülhető, ám minden bizonnyal sokkal alacsonyabb a korábban vártnál. Ez a probléma különösen a szegényebb országokat érinti erőteljesen. Azzal kell számolni, hogy az állampapírok után fizetendő kockázati prémiumok és azok ingadozása is nagy marad a következő időszakban ezekben az országokban.
Az IMF szakértője az adósságállományok növekedésére is felhívta a figyelmet, ebből a szempontból hazánkat a középmezőnybe sorolta európai és régiós összevetésben is. A pénzügyi szabályozásnak sokkal előrelátóbbnak kell lennie a következő években, a pénzügyi felügyeletnek jobban figyelembe kell venni a mikro- és a makroprudenciális szempontokat, azaz az egyedi és a gazdasági szintű kockázatok kezelését.
A felzárkózást szolgálta, hogy a tőkeáramlás az elmúlt években nagy volt, ám a források máris megdrágultak és beszűkültek. Mindez a konvergenciafolyamatot is lassíthatja, ez egyébként a világ minden részén ugyanígy megfigyelhető. Magyarország esetében több mint egy százalékpontnyi negatív hatása lehet a GDP-növekedésben ennek a jelenségnek, ez Bulgária után a legmagasabb érték a régióban – derült ki a nemzetközi szervezet által végzett érzékenységvizsgálatból. A legjobb, amit a gazdaságpolitika tehet, hogy csökkenti az infláció ingadozását ebben a helyzetben, ez a kamatok ugráló mozgását is csillapíthatja. Ahol lehetőség van, ott a fiskális politikával is csökkenteni kell a válság okozta kilengéseket.
A nemzetközi szervezet szakértője szerint a jegybank részéről stratégiájának világosabb kommunikációjára lenne szükség. Ez segítene a várakozások lehorgonyzásában. Ideje újragondolni a térség néhány országának növekedési modelljét, a tőkeforrások elapadása is erre figyelmeztet. A strukturális reformok szerepe megnövekszik, a stratégiai tervek ugyanakkor még mindig hiányoznak.
